Bojtorján (Arctium lappa, nagy bojtorján)

A virágok bíborpirosak. A termés kaszat. Két rokonfaj gyökerei is gyűjthetők. Az egyik a kis bojtorján (Arctium minus Hill. Bernh.), melynek virágzatai kisebb átmérőjűek, levélnyelük üres, nem tévesztendő össze a csak a neve szerint hasonló apróbojtorjánnal vagy párlófűvel (Agrimonia eupatoria L.) A másik a pókhálós bojtorján (Arctium tomentosum Mill.), melynek virágzatain fehéres szőrképletek találhatók. Mindhárom faj utak mentén, emberi települések közelében, csalitokban, erdők szélén közönséges.

A berki bojtorján (Arctium nemorosum Lej. et Court.) csak szórványosan fordul elő. A húsos gyökereket az első év végén gyűjtik, legkésőbben a következő esztendő tavaszán. Megmosás után a gyökereket felhasítjuk, feldaraboljuk és 50 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítjuk.

A száradási arány 4-5:1. A drog (Bardanae radix) 30-40% inulint, illóolajat, keserűanyagokat tartalmaz. A népi gyógyászatban régóta használt szer. A tudományos gyógyászatban kisebb a szerepe, más drogokkal társítva használják diétás, főleg májbetegeknek szánt teakeverékek készítésére, esetleg vizelethajtóként. Külsőleges használatra a száraz gyökereket étolajban áztatják, majd az így nyert készítményt főleg ekcémás bőrbetegségekben vagy hajolajnak használnak, különösen a fejbőr korpásodásakor.

A drogot az áztatás előtt 3 órán keresztül 30-40 °C-on kell tartani, hogy azok kellően kiszáradjanak.

Hajszesz készítésére egy evőkanálnyi gyökeret egészségügyi szeszben áztatunk egy napig, szűrés után fél literre egészítjük ki szesszel. A vizes főzet alkalmas zsíros fejbőr kezelésére, hajhullás csökkentésére: 2 kávéskanálnyi aprított, száraz gyökeret fél liter hideg vízzel egy órán keresztül áztatunk, majd felforraljuk, és 15 perc múlva szűrjük. a hajmosó vízhez kell elegyíteni. A növényt a moldovai csángók burusztuj néven ismerik.