Fagyöngy (Loranthus europaeus, madárlép, enyvesbogyó, gyimbor, gyombolyú)

A termés kb. 5 mm átmérőjű fehér vagy sárgás árnyalatú, áttetsző, gyöngyszerű álbogyó, benne egyetlen, enyves, lapos maggal. Rendszerint 2-3 álbogyó képződik egymás mellett; télen érnek be, madarak fogyasztják és terjesztik, a magvak a fák ágain csíráznak.

A legkülönbözőbb lombhullató fáinkon, főleg nyárfán, almafán, ritkábban jegenyefenyőn, esetleg lucfenyőn élősködik. A fenyőféléken található fagyöngyöt külön fajnak is tekintik. A fakín vagy sárga fagyöngy (Loranthus europaeus L.) hasonló életmódot folytató, szintén fán lakó növény, mely a fehér fagyöngytől eltérően leveleit ősszel lehullatja, ezek sötétzöldek, az ágak szürkék vagy feketések, az álbogyók sárgák. Főleg tölgyfajokon élősködik, ritkán található szelídgesztenyén, hársfán, bükkfán, nyárfán. A leveleket (Visci folium) vagy leveles hajtásokat (Visci stipes) kizárólag a fehér fagyöngyről gyűjtik, rendszerint ősszel vagy télen, amikor a félélősködő bokrok könnyebben észrevehetők a lombjukat lehullatott fák ágain. A drog ne tartalmazzon 0,5 cm-nél vastagabb ágrészeket, de terméseket se. Szobahőmérsékleten szárítják, a száradási arány 3:1.

A fagyöngy erős hatású polipeptideket (viszkotoxinokat) tartalmaz, viszonylag nagy mennyiségű, lúgos kémhatású fehérjéket, melyek inkább az állatvilágra jellemzőek, valamint lektineket, melyeket különböző molekulatömegük alapján különítenek el. Összetétele változó, függ a gazdanövénytől, melyen élősködik, de a gyűjtés időpontjától is.

Szájon át adagolva vizes kivonata vérnyomáscsökkentő (antihypertensiv), de a hatás csak a betegek 20-25%-ánál mérhető. A 2-4 kávéskanálnyi drogot 250 ml hideg vízzel áztatják, szobahőmérsékleten, estétől-reggelig; a vizes kivonat felét reggel fogyasztják el éhgyomorra, reggeli után a másik felét. Esetleg aznap még egy adag fogyasztható. Társítják a galagonya (Crataegus monogyna) virágaival, leveleivel és/vagy a gyöngyajak (Leonorus cardiaca) földfeletti részeivel. Ez utóbbiakból a szokott módon (tehát főzéssel) készítenek kivonatot, majd annak kihűlése után - szobahőmérsékleten - benne áztatják a fagyöngy leveleit. A legértékesebbnek tartják az almafáról gyűjtött fagyöngyöt, csökkenő sorrendben következik a jegenyefenyőről, nyírfáról, kőrisfáról gyűjtött fagyöngy. A legkevésbé felel meg a juharról, hársról, dióról, fűzről, nyárfáról szedett drog.

A szervezetre erős hatást gyakorló fehérjék vagy fehérjeszerű anyagok szájon át történő adagolásakor nem rendelkeznek károsító hatással, mert vagy nem szívódnak fel, vagy lebontódnak az emésztőrendszer enzimjeinek hatására. Forgalomban vannak befecskendezésre szánt készítményei, melyeket daganatos betegségek kezelésére használnak (onkológia). Erjesztéssel vagy anélkül készülnek, az egyes gazdanövényekről külön-külön gyűjtik, a gyűjtés időpontja mellett az adagolás során sok egyéb szempontot vesznek figyelembe. A szervezet védekezőképességének befolyásolásával fejtik ki hatásukat (immunomoduláns hatás). Daganatos betegségekben szenvedőknél csökkenthetik a fájdalmat, javíthatják a közérzetet, az általános állapotot, szerepük lehet az áttételek (metastasis) megelőzésében -műtét után is -, a rosszindulatú jelleg (malignitas) csökkentésében.

Szintén a befecskendezésre szánt készítményeket javallják ízületi betegségek (arthrosis, spondylosis), valamint isiász (ischias), idegzsábák (neuralgia) kezelésére.