Gyermekláncfű (Taraxacum officinale, pongyola pitypang, kutyatej, lámpavirág, láncfű, oroszlánfog, oroszlánfogfű, pimpó, pimpónya, pipevirág, pitypang)
Gyökerét (Taraxaci radix) októberben, novemberben, a leveleit (Taraxaci foliurri) vagy a teljes növényt (Taraxaci herbe cum radicibus) tavasztól augusztusig gyűjtik. A gyökereket általában kettéhasítva szárítják. Vízben oldódó vegyületei közül a taraxinsav glukozid, a fenolos vegyületek közül pedig a taraxakozid keserű ízűek. Az ötgyűrűs triterpének, például a taraxaszterol és a cikloartanol vízben nem oldódnak.
A szeszkviterpén-glikozidok csoportjába tartozó taraxinsav-glukozid a friss növény esetében - igen ritkán - bőrallergiát válthat ki, a szárított drogok használata során mellékhatást nem észleltek. A virágok sárga karotinjai (luteolinepoxid, különböző xantofillok) vízben nem oldódnak, a szintén sárga színű flavonoidok (az apigenin és a luteoun glukozidjai) megtalálhatók a vizes kivonatokban.
Keserűen, cukor hozzáadása nélkül fogyasztják epehajtóként (choleretikum). Társítható a katángkóró (Cichorium intybus) föld feletti részeivel, népiesen mindkettőt cikóriának is nevezik. 1-2 kávéskanálnyi drogot 200 ml vízzel 3 percig főznek, negyedóra múlva szűrik, reggel és este éhgyomorra fogyasztanak egy-egy ilyen adagot 4-6 héten keresztül, majd 1-2 hetes szünet után a kezelés megismételhető.
Vizelethajtó (diuretikus) hatása kísérletileg igazolt, fokozza a nátrium ürítését, nem vezet kálium veszteséghez. Részben a vízháztartást befolyásoló hatására vezethető vissza elhízott személyek kedvező tapasztalata, akik a megfelelő étrendi előírások betartása mellett a pitypangtea fogyasztása után két-három hét múlva súlycsökkenést érnek el. A keserűanyagokat tartalmazó növények általában étvágyjavító hatásúak, ezért ellentmondásosnak tűnik a pitypang felhasználása fogyókúrában.
Figyelembe vehetjük, hogy a vizes kivonatok gyakran nem keserű ízűek. Kisebb vesekövek elhajtására előírt vízlökés céljára 2 evőkanálnyi pitypang levélből 1,5 liter vízzel főzetet készítenek 3 percig tartó főzéssel, negyedóra múlva szűrik, majd langyosan, éhgyomorra, az egész mennyiséget 15-20 perc alatt elfogyasztják, szükség esetén hetenként egyszer ismétlik (amennyiben az egyik vese nem záródott volna el). Vízhajtó hatását magas káliumtartalmának is tulajdonítják. Társítható az aranyvessző, illetve az istápfű fajok (Solidago sp.) föld feletti részeivel, a kukorica (Zea mays) bibeszálaival, zsurlóval (Equisetum arvense).
Keserűanyagokat tartalmazó - és illóolajos drogokkal társított - a beszárított és szemcsézett kivonatot folyadékban feloldva gyomornyálkahártya-gyulladásban (gastritis), a gyomornedv fokozott savbőségében (hyperaciditas) javallják, ilyenkor kortyonként adagolják.
