Homoktövis (Hippophae, fűzőtövis, ezüsttövis, homokfa)
A homoktövis sarjtelepes, sűrű bozótokat alkotó ágas-bogas 3-5 méter magas lombhullató, szélporozta tövises cserje. Keskeny levelei felül szürkés zöldek, alul ezüstös-fehérek. Kétlaki virágai a lombfakadás előtt, áprilisban nyílnak. A női példányon tömegesen fejlődő, fényes narancssárga, bogyószerű, húsos termése augusztustól díszít. Termése vitaminokban gazdag.
Ezért, mint gyümölcsnövényt is termesztik. Nagyon gyorsan fejleszt kiterjedt gyökérrendszert, ezért kiválóan alkalmas talajmegkötésre is. A homoktövist Európában és Ázsiában évszázadok óta használják étkezési és gyógyászati célokra. A homoktövis kétlaki, szélporozta növény, termése narancssárga bogyó. Talaj iránt nem igényes. Napos fekvést szeret. A homoktövis kozmopolita növény. Napfény iránt igényes. Alkalmazkodik a legszegényebb száraz vagy sós talajokhoz, megtalálható mészkövön, gipszes talajon, márgán, márgás-agyagos homokkő málladékon. Gyökérzete a jól levegőző talajokon, többnyire homokon fejlődik zavartalanul. A téli hideget jól viseli, a fagyok nem károsítják. Gyümölcsöt 2-4 éves korától hoz. A legendák szerint Dzsingisz Kán katonái is fogyasztották ezt az olajt, hogy növeljék erejűket és szívósságukat. Már a Shi Bu Idian tibeti írásban, melyet az időszámítás előtt XI. században írtak, leírásra kerültek a homoktövis gyümölcsének gyógyító hatásai. Hippokratész műveiben szintén fellehetőek hivatkozások a homoktövis-készítményekről, melyeket a gyomorbetegségek gyógyítására használtak.
Az ókori Görögországban a homoktövis gyümölcsét a lovaknak adták az Olimpiai játékok előtt, hogy növeljék azok fizikai erejét, javítsák a külsejüket, mivel a lovak szőre gyönyörűen csillogott tőle. Innen ered a görög neve is: hippos– ló, pheas- fényes. A szláv népeknél mind a mai napig széles körben alkalmazzák a homoktövis gyümölcsét és az olaját. Kirill, a szláv abc megalkotója, ezzel az olajjal kezelte a betegeket és a sebesülteket.
Az ő példáját követték később az orosz kozákok, akik ezzel az olajjal kezelték sebeiket, gyümölcsével javították egészségi állapotukat, növelték erejüket. Enyhén savanykás íze és üdítő hatása miatt a homoktövis gyümölcsét előszeretettel fogyasztják a szibériai vadászok, akik ezt a gyógynövényt szibériai ananásznak nevezik. Brezsnyev is rendszeresen fogyasztott homoktövis-olajat, mert sejt szinten produkálva a védőhatást, még az italfogyasztással szemben is megvédi a szervezetet. Roborálós és immunstimuláló hatásának köszönhetően a homoktövis-olaj az űrhajósok étrendjében is szerepel.
A homoktövis kivételes értékét magas nyomelem és ásványi anyag, flavin, karotin és vitamin tartalma, valamint speciális zsírsav összetétele adja. Jelentős B1, B2, E, K és F vitamin tartalma, C-vitamin tartalma pedig egyedülállóan magas, 400- 1400 mg%. Eddig több mint hatvan bioaktív anyagot mutattak ki benne. A homoktövis kedvező élettani hatásai: immunerősítő, fokozza a szervezet ellenálló- képességét, fokozza a fizikai és szellemi teljesítőképességet.
Gyulladáscsökkentő, serkenti a szervezet méregtelenítő működését, gátolja a szabadgyökök képződését, csökkenti a vér koleszterinszintjét, gátolja az érelmeszesedési folyamatok kialakulását, segít az allergiás betegségek leküzdésében, gátolja a hajhullást, lassítja a ráncok kialakulását, erősíti a kötőszöveteket, fiatalítja a bőrt, a benne lévő flavonoidok antioxidáns hatása révén gátolja a rákos daganatok növekedését, késlelteti az öregedési folyamatokat, csökkenti a káros sugárzás hatásait, védi a májat. Folyamatos fogyasztása során beépül a bőralatti zsírszövetekbe és visszaadja azok rugalmasságát és puhaságát.
A homoktövis olaj táplálja és erősíti a hámsejteket, ezáltal gyorsítja a regenerációs folyamatokat. Antibakteriális tulajdonságai, gyulladás gátló hatása pozitívan befolyásolja a szöveteket, véredényeket. Nem elhanyagolható antidepresszív hatása, a központi idegrendszer erősítéséből, a szervezetet harmonizáló hatásából ered.
A homoktövis bogyóból előállított készítmények javítják a szervezet védekezőképességét, gyógyítják a gyomor- és nyombélfekélyt, az égési- és fagyási sebeket, a bőrfertőzéseket és a fogínygyulladást, gátolják a kezdődő hajhullást és bizonyos rosszindulatú daganatok növekedését, enyhítik a sugárterápia, okozta károsodásokat, segítenek a szív- és érrendszeri betegségek orvoslásában, s csökkentik a röntgen, és radioaktív sugárzás okozta károsodásokat.