Vadgesztenye (Aesculus, bokrétafa, lógesztenye)

A közönséges vadgesztenye vagy vadgesztenyefa a szappanfafélék családjában a vadgesztenye nemzetség legismertebb faja, népies neve bokrétafa, lógesztenye. Magas termetű fa, levelei 5-7 levélkéből tenyeresen összetettek. Márciusban nyíló, dús, fehér virágzata, valamint a tüskés tokban érő fényes, gesztenyebarna magjai tették különösen kedveltté. A vadgesztenye termése mérgező, még ha a szaponinok mérgező hatása igen csekély is.

Kisgyerekeknek, terhes és szoptató nőknek nem ajánlott, émelygést és gyomorpanaszokat okozhat. A kezelés mindig rövid ideig tartson! Külsőleg semmilyen kellemetlen hatása nincs, eltekintve attól, hogy ritkán allergiát okoz! Házi szerként régóta ismert összehúzó hatása miatt pattanásos bőr mosdóvizébe keverve használják.

Jelentős gyulladáscsökkentő aktivitása is. Hajmosó vízbe keverve fényessé, puha tapintásúvá teszi a töredezett hajat. Gyógyászati célokra a növény magját, virágját, kérgét és levelét használják. Gyűjtési ideje április-május; június-július. Magja mintegy 3% eszcint, kvercetin és kempferol glikozidokat tartalmaz. A magból igen jó, természetes ragasztóanyag (csiriz) készül és szárított pora a valamikor nagyon közkedvelt tubáknak is összetevője volt.

Fényvédő kenőcsben a szeplőket tünteti el, pörkölve, kávéként pedig a krónikus hasmenést szünteti meg. Teája a vénákat erősíti, alkoholos kivonata pedig az ízületi bántalmakat enyhíti. Külsőleg az aranyér, a vénás és hajszálér keringési elégtelenség kezelésére javasolt. A vadgesztenye kivonata alkalmas visszérgyulladás, véraláfutás következtében kialakuló kellemetlen bőrtünetek, valamint fáradt és feszülő lábak ápolására.

A vadgesztenye (Aesculus hypocastanum, Hyposcastanaceae) kivonata hatóanyagai révén normalizálja a véredények megnövekedett permeabilitását, azaz a sejtmembránok áteresztőképességének csökkentésével megakadályozza illetve csökkenti az ödéma képződést. Jelentős gyulladáscsökkentő aktivitása is.