A kisétkezések nagyon, de nagyon fontosak

A tízórairól és az uzsonnáról van szó, amelyekkel együtt ötöt ad ki a napi étkezések száma. Elenyészően kevesen tartják, pedig nagyon fontos lenne. 

Kisgyermekként az uzsonna és a tízórai életünk része, m felnőtt korra gyakorlatilag mindkettő teljesen kikopik. Szinte csak azok tartják, akiket valamilyen betegség, speciális diéta "kötelez" rá.

Márpedig a változatosság mellett a rendszeresség a helyes táplálkozás másik alappillére - ezzel járulhatunk hozzá az ideális testsúly, vércukorszint, vagyis az egészség megőrzéséhez. A gyakorlatban körülbelül három óránként kellene kisebb adagokat ennünk, amihez a reggeli, ebéd és vacsora közé úgynevezett kisétkezéseket kell beiktatni: a tízórait és az uzsonnát.

Ezekkel egyenletessé tehetjük vércukorszintünket, de azt is megakadályozzuk, hogy éhesebbek legyünk a kelleténél. Utóbbi nem csak kellemetlen, de káros is. Ha túl éhesek vagyunk:

• Mire végre asztalhoz ülünk habzsolni kezdünk, indokolatlanul sok kalóriát viszünk be. 
• Éhesen az ember elkezd nassolni a főétkezések között.

A kisétkezésekkel folyamatosan biztosíthatjuk a megfelelő energiát és tápanyagokat, így folyamatosan szellemi és fizikai teljesítményünk javát vagyunk képesek nyújtani, illetve könnyebben megy a fogyás vagy az egészséges testsúly megőrzése.