A krónikus fájdalom nem hipochondria
Orvostól orvosig járkál, és még mindig nincs megoldás a tartós fájdalmaira? A krónikus fájdalom szindrómát a környezet hajlamos hipochondriának bélyegezni, holott erről szó sincs.
Minden olyan állapot, betegség, ami hosszan tartó fájdalommal jár, okozhat krónikus fájdalom szindrómát (KFSZ-t). Ilyen kiinduló ok lehet többek közt az ízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis, bármilyen ok miatti hátfájás, a fibromyalgia, az irritábilis bél szindróma, a daganatos betegségek. A krónikus fájdalom szindróma definíciója szerint 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalom, amelyben a psziché is érintett – mondja dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa.
Számos szakértő szerint sok esetben arról lehet szó, hogy bizonyos pszichés, szociális stresszor előhoz egy fájdalomemléket, ami idővel tartóssá válik. Ez pedig azzal jár, hogy a páciens egy idő után úgy tekint magára, mint egy olyan betegre, akinek együtt kell élnie a fájdalommal, akit nem lehet meggyógyítani. Ha nem tisztán lelki eredetű, úgynevezett pszichogén fájdalom áll a háttérben, hanem szervi ok is kimutatható, sokszor az ezzel járó fájdalom súlyosabb, mint amit a biológia indokolna. Ezért tűnhet a krónikus fájdalom szindróma túlzásnak, hisztinek, holott nem erről van szó.
Az ilyen összetett fájdalom rendkívül szerteágazó tüneteket okozhat, leggyakrabban hátfájást, gyengeséget, szédülést, fáradtságot, hányingert, fejfájást, de előfordulhatnak olyan ritkább állapotok is, mint az ájulás. Természetes, hogy ezeket tapasztalva a beteg egyre inkább elkeseredik, ráadásul a környezete is gyakran elítéli a „folyamatos szenvedés” miatt. Holott megfelelő kivizsgálással a KFSZ diagnosztizálható és a kezelésre is jó lehetőségek vannak.
A diagnózis
Krónikus fájdalom szindróma esetén a legtöbben több fázist és szakembert is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak. És még ez a jobbik eset, hiszen sokan egy idő feladják és elhiszik, hogy nincs segítség. A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis ugyanis szinte már fél gyógyulás. Ha megtaláltuk a fizikai kiindulópontot, eldönthetjük, hogy milyen kombinált kezelés lehet a leghatékonyabb. Szóba jöhetnek a célzott injekciókúra mellett a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, a PENS kezelés, a gyógytorna, a neurológusi, immunológusi segítség.
Mindezek mellett nem mellőzhető a mentálhigiénés, pszichológusi, pszichiáteri támogatás is, ami nélkül nincs gyógyulás a KFSZ-ből. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a krónikus fájdalom felé, és támogassuk a pácienst a hitében, miszerint ő is meggyógyulhat.
Mozogni kell
Akik krónikus fájdalom szindrómával küzdenek, gyakran tartanak a fizikai aktivitástól, sokszor még a mindennapi teendőkre is félve tekintenek. Holott ennek éppen az ellenkezője az igaz, tudományos bizonyítékok is alátámasztják a mozgás előnyeit, bizonyított, hogy aki aktív, kevesebb fájdalmat fog tapasztalni, mint a passzívan szenvedők. Mielőtt azonban KFSZ betegek elkezdenének sportolni, mozogni, érdemes erről konzultálni a kezelőorvossal.
Sokszor a gyógytornász által személyre szabott és akár betanított mozgásformák, gyakorlatok a legoptimálisabbak, de általánosságban elmondható, hogy KFSZ esetén a kevésbé intenzív aerob jellegű mozgás a leghatékonyabb. Ilyen lehet például a gyaloglás, a szobakerékpározás, az úszás és a vízi torna. Ezek az aktivitások ízületkímélőek, ugyanakkor megemelik a pulzust, és aerob jellegük miatt olyan „boldogsághormonok” termelésére késztetik az idegrendszert, amelyek bizonyítottan mérséklik a fájdalmat. A jóga is kitűnő mozgásforma, ami kiegészíthető relaxációval és autogén tréninggel is.