Bőrelváltozások is utalhatnak leukémiára

Bőrproblémákkal a legtöbben bőrgyógyászhoz fordulnak, ám előfordulhat, hogy hematológiai megbetegedésre, például leukémiára hívják fel a figyelmet.

A leukémia a rosszindulatú hematológiai daganatok egyike, melynek során kóros fehérvérsejtek abnormális mennyiségben vannak jelen (ezért nevezik fehérvérűségnek is). A leukémia hatására a fehérvérsejtek nagyon gyorsan szaporodnak, a kelleténél tovább élnek, és a csontvelőben kiszorítják az egészséges sejteket – mondja dr. Kárpáti Ágnestől, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa. Az állapotnak több típusa is ismert, melyek más tünetekkel, más prognózissal bírnak, valamint más korcsoportot érintenek. A leukémia bizonyos formái nem okoznak különösebb panaszokat, ám előfordulhat, hogy a tünetek a bőrön jelentkeznek.

• Sápadt bőr. A leukémia például – ahogy az összes rosszindulatú daganat – vérszegénységet generál, az állapot egyik jele a fakó, sápadt bőr, melyet fáradékonyság, szapora légzés és a gyakori fejfájás kísérhet. Vérszegénység esetén a sápadtság nem csak a bőrön, hanem a nyálkahártyán is észrevehető (pl. fogíny).
• Petechia,purpurák. A petechia tűszúrásnyi piros (esetleg lila, barna) foltok jelenléte a bőrön. A vérlemezkék segítik a vérrögképződést, így megakadályozzák, hogy nagy mennyiségű vér távozzon a töröttsérült kapillárisból. Ha a vérlemezkeszám csökkent, az zavart okoz a véralvadásban, így a károsodott érből a vér kijut, ami apró véraláfutásokat eredményez. A petechia-t több más bőrproblémával is könnyű összekeverni, ám jellemzője, hogy a színét nyomás hatására is megtartja. Természetesen még ekkor sem biztos a hematológiai betegség fennállása, hiszen egyéb betegségek, sőt, gyógyszerek is eredményezhetik ezeket a foltokat.
• Kék-zöld foltok. Szintén a vérlemezkék hiányára vezethető vissza, hogy szerte a testen véraláfutások, kék- zöld foltok alakulnak ki, látszólag mindenféle előzetes ok nélkül. Ezek a foltok normál esetben is előfordulhatnak (nem emlékszik rá, hogy beütötte magát), ám hematológiai betegség esetén általában több ilyen foltot talál az illető a testén, ráadásul olykor szokatlan területeken fedezi fel.
• Vörösesbarna dudorok, csomók. Bizonyos leukémia, illetve lymphoma típusoknál bőrelváltozások jelenhetnek meg a testen. Ekkor a bőrön fájdalmatlan dudorok, csomók keletkeznek, melyek főleg vörösesbarna színűek. Leggyakrabban a törzsön, a karokon és a lábakon fordulnak elő.

A bőrön lévő elváltozások szerencsére a legtöbb esetben nem hematológiai betegségre utalnak, ám nem árt figyelemmel kísérni őket. Ha nem múlnak, vissza-visszatérnek, és egyéb okot nem találnak mögötte, érdemes hematológushoz fordulni, aki gyanú esetén különböző vizsgálatokkal kizárja vagy megerősíti a vérképzőszervi megbetegedés diagnózisát (vérvétel, csontvelő biopszia, képalkotó vizsgálatok,szükség esetén bőrbiopszia). Amennyiben bebizonyosodik a megléte, úgy a hematológiai megbetegedés típusától függően különböző terápiák jöhetnek számításba (például csontvelő átültetés, sugárterápia, kemoterápia, biológiai terápia).