Ezek a leggyakoribb nőgyógyászati tévhitek
A nőgyógyászok gyakran szembesülnek olyan hiedelmekkel a páciensek részéről, melyek tévesek, illetve ma már nem állják meg a helyüket. Melyek ezek és mi az igazság?
Egyes tévhitek miatt sok betegség és kóros állapot nem kerül (idejében) diagnosztizálásra, illetve elmulasztanak olyan kezeléseket, melyek szükségesek lennének. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ daganatos nőgyógyászati kórképekkel is foglalkozó nőgyógyásza segít ezek tisztázásában.
„Nem lehet szexuális úton terjedő fertőzésem, hiszen nincsenek tüneteim.”
Igen gyakori tévhit, mely szerint tünetek nélkül nem lehet jelen STD (szexuális úton terjedő fertőzés). Való igaz, a legtöbb intim fertőzést megváltozott intim folyás, alhasi fájdalom jelzi, ám ez nincs mindig így- főleg szexuális úton terjedő fertőzések esetén. A chlamydia-t például néma fertőzésként is szokták illetni, hiszen nagyon gyakran semmilyen panaszt nem okoz, akárcsak a HPV, a HIV vagy a gonorrhoea. Érdekesség, hogy a gonorrhoea azonban férfiaknál legtöbbször igen kellemetlen tüneteket okoz (gennyes folyás a húgycsőből), ez szokta felhívni a problémára a figyelmet. STD irányú vizsgálatot a tünetmentesség miatt érdemes 1-2 évente végeztetni, ha valaki több szexuális kapcsolatot tart fenn, illetve gyakran váltogatja partnereit, hiszen a probléma felszálló fertőzést, krónikus gyulladást, meddőséget okozhat. Megelőzése monogám kapcsolattal, valamint gumióvszer használatával történhet. Fontos tudni, hogy az STD-szűrés nem képezi az alap nőgyógyászati vizsgálat részét.
„Mellrák nem fordult elő a családomban, így én sem lehetek rákos.”
Nagyon fontos tudni, hogy bárkinél kialakulhat mellrák (férfiaknál is, sokkal ritkábban), még akkor is, ha nincs a családban hasonló eset. Éppen ezért a 40 év feletti nőknek erősen ajánlott évente ultrahang később mammográfiás vizsgálaton részt venni. (Ha a családban előfordult már, vagy ha BRCA mutációval rendelkezik, úgy nagyobb a kockázata az emlőrák kialakulásának, így kezelőorvosa korábban elkezdheti a szűrését. Fiatalabbaknál ez elsősorban ultrahanggal történik). Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ha a mellrákot korai stádiumban fedezik fel, úgy a teljes gyógyulási esély igen nagy, később már egyre kevesebb.
„HPV esetén biztosan méhnyakrákom lesz.”
A HPV fertőzés és a méhnyakrák már szinte összemosódott a köztudatban. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy vannak olyan HPV típusok, melyek jelentősen megnövelik a méhnyakrák kialakulásának valószínűségét. Pedig nem feltétlen okoz mindenképp rosszindulatú daganatot. Vannak például típusai, melyek a szemölcsök kialakulásáért felelősek. Sőt, sok nő nem is tudja, hogy élete során átesett már a fertőzésen, mivel a fertőzés gyakran tünetszegény, ráadásul önmagától is gyógyulhat, mert az immunrendszer legyőzi a vírust. Ám ennek ellenére fontos, hogy az évenkénti méhnyak szűrés esetén ellenőriztesse azt is, hogy van-e esetleg HPV fertőzése, és ha van, akkor az milyen típusú.
„Szülés előtt nem lehet méhen belüli fogamzásgátló eszközöm.”
Ez a tévhit valószínűleg azért terjedt el, mert szülés előtt a méhűr kisebb. Régebben valóban az orvosok csak a már szült nőknek ajánlották ezeket az eszközöket, ám mára már változott, fejlődött annyira az egészségügy és az egészségügyi eszközök, hogy már kapni egészen kis méretben is méhen belüli fogamzásgátló eszközöket. Ez leginkább azoknak javasolt, akik nem szeretnének gumióvszert használni, valamint feledékenyek a napi tablettaszedést illetően vagy tartósabban külföldön elő diákok számára lehet előnyös.
„HPV oltás után már nem kell méhnyak szűrésre mennem.”
Nagyon elterjedt és igen veszélyes tévhit, hiszen – mint már korábban említettük- a HPV-nek igen sok típusa van. A HPV oltás “csupán” a leggyakoribb típusok ellen nyújt védelmet, így, ha éppen nem azokkal fertőződik meg, akkor ugyanúgy kialakulhat a méhnyakrák- hívja fel a figyelmet dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ daganatos nőgyógyászati kórképekkel is foglalkozó nőgyógyásza. Éppen ezért az évenkénti szűrés esetükben is szükséges.
