Pattanásnak tűnik, de tilos nyomkodni

Kásadaganat, faggyúmirigy, atheroma – ezek a megnevezések ugyanannak a jóindulatú elváltozásnak a nevei. Ártalmatlan és fájdalommal nem járó bőr alatti képletekről van, melyek a néhány milliméterestől a több centiméteres nagyságig nőhetnek. Összetéveszthetjük egy gennyes pattanással, ám ezt nem szabad nyomkodni.

Az atheroma, vagy ahogyan sokan ismerik, kásadaganat egy közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő, néhány centis kis csomó, ami leggyakrabban a háton, a hajas fejbőrön és az arcon jelenik meg – éppen ez utóbbi okozhatja a legkellemetlenebb esztétikai problémát. Ugyanakkor rejtettebb helyeken is találkozhatunk kásadaganattal, ugyanis a péniszen, a herezacskón és a gáton is felfedezhető lehet ez a tömör tapintású képlet – mondja dr. Csapó Zsolt PhD, a Dermatica sebésze. 

A kásadaganat kialakulása alapvetően a faggyúmirigyek kivezető csövének elzáródása miatt következik be. A faggyúmirigyek a szőrtüszők alkotórészei, a szőrtüsző és a szőr között szájadzanak a bőrfelszínre. Váladékuk főleg koleszterin-észtereket tartalmaz, feladata, hogy beleivódva a bőr felszínébe, azt rugalmassá tegyék és megvédjék például az izzadtságmirigyek pállasztó hatásával szemben. Atheroma tehát minden olyan területen megjelenhet, ahol szőr, vagy szőrtüsző van.

Az elzáródási folyamat eredménye tehát az egyre növekvő csomó, daganat, ami a tokon belül sárgás-szürkés, törmelékes-kenőcsös váladékot tartalmaz – ennek állagára utal a kásadaganat megnevezés is. Az atheroma akár a gennyes pattanással is összetéveszthető, ami miatt sokan megpróbálják kinyomni. Ez azonban nem jár sikerrel, sőt fontos tudni, hogy bármennyire is zavaró, a nyomkodással a gyulladásának, fertőződésének kockázatát növeljük.

Miért veszélyes a kásadaganat gyulladása?

Bár maga az atheroma ártalmatlan és fájdalmatlan csomó a bőr alatt, gyulladása esetén  hirtelen megduzzad, meleg érzetet ad, kifejezetten fájdalmassá válik, felette a bőr vörössé, vörhenyessé válik. Súlyos esetben szeptikus állapot is kialakulhat, ami hidegrázással, lázzal járó rosszullét és minél előbb orvosi kezelést igényel. Mivel ilyenkor a mirigyben tályog alakul ki, annak ellátása is eszerint történik.

Kellő nagyságú metszéssel megnyitják a fertőzött váladékot tartalmazó területet, helyi fertőtlenítést követően nyitva kezelik a sebet, hogy a fertőzött váladék maradéktalanul ki tudjon ürülni. Az ilyen beavatkozásoknak nemegyszer szélesebb, esztétikailag kevésbé kedvező hege marad vissza. Az esetleg visszamaradó mirigyfal részlet tovább termeli a faggyút, így ismételten tapinthatóvá válik a „kiújult” atheroma.

Végleges gyógyulást csak a mirigy falának teljes eltávolítása ad. Gyulladás miatti megnyitás után a seb gyógyultával már gyulladásmentes időszakban lehet a teljes mirigy eltávolítását megkísérelni egy újabb műtéti időpontban. Legjobb természetesen, ha nem gyulladt, hanem nyugalmi állapotban távolítják el a kásadaganatot, amennyiben ez felmerül, akár esztétikai okból is.

Lehetséges eljárások

Az eltávolításkor alapvető cél, hogy a tokkal együtt szabaduljunk meg az atheromától, ugyanis a tok esetleges visszamaradása lehetővé teszi, hogy újra kialakuljon a daganat. Éppen ezért a leggyakrabban alkalmazott eljárás a kimetszés, ami végleges gyógyulást hozhat. Ez a kisműtét általában – az elhelyezkedéstől, mérettől, egyéni adottságoktól függően - helyi érzéstelenítésben történik, így csupán az érzéstelenítő injekció beadása járhat némi kellemetlenséggel.

A kimetszés rövid idő alatt lezajlik, a tok eltávolítása után, gyulladásmentes esetben a sebész plasztikai varrattal lezárja a sebet. Ahogyan például az anyajegy eltávolításnál is, a kásadaganat kimetszésénél is szövettani vizsgálat készül az eltávolított képletről, a rosszindulatúság kizárása miatt.