Vöröskáposzta csíra (Brassica oleracea convar. capitata var. rubra, lila káposzta)
A fejeskáposztát egyes adatok szerint már a kőkorszakban is ismerték. A mai fajtákhoz hasonló egyedek az ókori Egyiptomban jelentek meg. Az egyiptomiak szent növényként tartották számon, betegségek kezelésére is használták. A lilakáposzta őshazája Kis-Ázsiában található, azonban igen korán átkerült Európába is, ahol a rómaiak és a görögök csodaszernek tartották. Igen nagy fagytűrő képességének köszönhetően hamar elterjedt a kontinensen.
Nemcsak Kis-Ázsiában, hanem Távol-Keleten is fogyasztották a káposztát. A savanyú káposzta például kínai találmány: a korabeli számadások tanúsága szerint a Nagy Fal építésekor a munkások rendszeresen kaptak savanyú káposztát. A görögöknél a káposzta nemcsak kedvelt, hanem szent növény is volt: úgy gondolták, hogy a gyermekágyban fekvő anyákat megvédelmezi a gonosz szellemektől.
Európa egyes részein más összefüggésbe hozták a káposztát a gyermekáldással: kisgyermekek számára a gólyamese francia változata például úgy hangzik, hogy az anyukák a babájukat káposztafejekben találják. A keresztesvirágúak családjába tartozó kétéves növény első évben hozza a fogyasztásra alkalmas, gazdasági értelemben vett termést.
A vöröskáposzta gömb alakú, levélzete tömör, színe a világos lilától az egészen sötét, a padlizsán liláig terjed. Íze enyhén édeskés, lágy, jellegzetes káposzta íz. Leginkább friss fogyasztásra alkalmas, tartósításra nem érdemes felhasználni. A káposzta egész évben tárolható veremben, pincében, prizmába rakva, az ideális tárolási hőmérséklet 2-3 °C . Viszont C-vitamin tartalma a tárolás során kb. 20 százalékkal csökken.
Leghatásosabb a vastagbél-, és gyomorrák legyőzésében. Prosztata-, végbél-, nyelőcső-, tüdő- valamint hólyagrák legyőzésében is kiemelkedő szerepe van. A ráknövekedés potenciális ellenszere, egy indolnak nevezett vegyülete révén, így daganatnövekedést blokkoló enzimeket tartalmaz. Sok C-vitamint, B1-, B2-vitamint, és ásványi anyagot (K, Ca, Mg) tartalmaz. A lilakáposzta vagy vöröskáposzta lilás színét az „antocián" adja.
Változatos ételféleségek készíthetők belőle, egészségre gyakorolt jótékony hatása pedig erőteljesebb, amint azt sokan gondolnák. Az Amerikai Mezőgazdasági Kutató Szolgálat vizsgálatából kiderült, hogy a lilakáposztában 36 különböző antocianin található, melyek táplálkozáskutatók szerint védelmet nyújtanak a legtöbb daganatos megbetegedéssel szemben. Emellett hozzájárulnak a jobb agyműködéshez és a szív egészségét is védik.
A kutatás során kiderült, hogy dupla olyan antioxidáns hatással védi a szervezetet, mint a C-vitamin. A különböző csírákhoz hasonlóan, a lilakáposzta csíra a szervezet számára valóságos vitaminbombaként szolgál. Jótékony hatásai: segít kiüríteni az ízületekben felhalmozódott méreganyagokat, gyulladáscsökkentő hatású, serkenti a májműködést, a benne található enzimek meggátolják a rákos sejtek szaporodását, zöldhályog esetében javítja a látást és rendkívül magas vastartalommal rendelkezik.
Kevesen tudják, hogy a bőr egészséges állapotát őrző U-vitamint valamint a véralvadáshoz szükséges K-vitamint is tartalmaz, nem utolsó sorban pedig csökkenti a magas triglicerid-, és koleszterinszintet is.