Aranyvessző (Solidago, aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű)

A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is. Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolaj. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsav származékokat és cserzőanyagokat is tartalmaznak.

A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. Megfelelő orvosi vizsgálat után, ha már tudjuk, mekkora a vesekő, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a vízlökés-terápiában, amikor 1,5–2 l (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) gyógyteát kell gyorsan meginni, és utána a kisebb (körülbelül lencseméretig) kövek jó eséllyel kiürülnek.

Ha a vesehomokra és-, kőre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kőképződés veszélyét. A közönséges galajjal és a fehér vagy sárga árvacsalánnal együtt használják a bakteriális húgyúti fertőzések, húgyhólyaggyulladás (cystitis), vesemedence-gyulladás (pyelitis) utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában. A fekete ribizli leveleivel (Ribes nigri folium) együtt magas vérnyomásban (hipertónia) szenvedő betegek kezelésének kiegészítője.

Gyakran szerepel a testsúlycsökkentő és salaktalanító teákban – utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” kapnak szerepet. A szárított drog ajánlott napi adagja 6-12 g. Évelő növény, gyökértörzse ferde, szára 50-100 cm magas, rendszerint nem ágazik el, csúcsán sárga, fészkes virágzatokkal. Az alsó levelek tojásdadok, fűrészes élűek, a felsők keskenyebbek, lándzsásak, rendszerint épszélűek. Júniustól szeptemberig virágzik. Erdőkben, erdők szélén, erdővágásokban, bokros helyeken, különösen a hegyvidéken terem. A kisebb termetű, főleg a Kárpátokban előforduló subsp. alpestris (W. et K.) Rchb. gyengébb hatású.

Virágzó leveles ágait - minél kevesebb vastag szárrésszel - (Solidaginis virgaureae herba, Virgaureae herba), júliusban, augusztusban gyűjtik. Flavonoidokat (1,5%; főleg rutin, kvercetin, izokvercetin, kempferol, asztragalin), továbbá illóolajat (0,1-05%, ebben cikloklorenon), aromásgyűrűs vegyületeket (benzil-dimetoxi-benzoesav, lejokarpozid és virgaureozid nevű glikozidok), és teakészítésre felhasznált triterpénvázas szaponinokat (1,5-2,5%, ezek a poligalasav észterei és az oleánolsav glikozidjai) tartalmaznak.

A nálunk főleg folyóvizek mentén terjedő, két észak-amerikai jövevényfaj, a kései istápfű (Solidago gigantea Ait., syn. S. serotina Ait.) és a kanadai istápfű (S. canadensis L.) nagytermetűek, későn, a nyár vége felé virágzó növények (ez utóbbi szára szőrözött), mindkettőt dísznövényként is termesztik. Helyenként - nemcsak folyók mentén - tömegesen jelenik meg, "mimóza" néven is ismerik. Magyarországon a későnyári, virágpor okozta allergiás szénanátha (pollenosis) gyakori okozója.

A hazánkban honos, védelemre szoruló aranyvesszőhöz hasonlóan, e két meghonosodott istápfű faj földfeletti részei (Solidaginis herba, Solidaginis giganteae herba) szintén kb. 1,5% flavonoidot (kempferol, ramnetin, izoramnetin, kvercetin, izokvercetin, asztragalin), szaponinokat (az oleánolsav és a bajogenin glikozidjai), illóolajat és nyálka anyagokat tartalmaznak, de hiányzik belőlük a lejokarpozid és a virgaureozid.

A nyálka (összetételében kb. 25% galaktóz, 20 % ramnóz, 15% arabinóz, 4-5% xilóz és fukóz, 2% mannóz, és 20-22%-nyi uronsav) serkenti a szervezet védettségét biztosító immunrendszer sejtes elemeinek működését (immunstimuláns hatás). Vizelethajtó (diureticum, salureticum) hatásúak. Vesekőbetegségben (nephrolithiasis) vízlökésként, továbbá húgyhólyaggyulladásban (cystitis), vesemedence-gyulladásban (pyelitis), esetenként vesegyulladásban is (nephritis, n. glomerulosa, n. interstitialis) javallt, ez utóbbi esetben a kamilla (Matricaria chamomilla) virágzataival együtt használják.

Javallt továbbá magas vérnyomásos betegeknek (bypertensio) kiegészítő kezeléseként, az előírt gyógynövények, főleg a fekete ribiszke (Ribes nigrum) vagy különböző gyógyszerek hatásának fokozására, kísérletesen bizonyított nyugtató (sedativ) tulajdonságai miatt is. A flavonoidok egy része, valamint a lejokarpozid gyulladáscsökkentő (antiphlogistikus) tulajdonságokkal is rendelkezik. Forrázatot 1-2 kávéskanálnyi (2-4 gramm) finomra aprított drogból készítünk, az adag aznap 3-4-szer ismételhető úgy, hogy a teakészítéshez felhasznált drog ne haladja meg a napi 10-12 grammot.

Vízlökéses vízhajtóként viszont 15 grammból másfél liter vízzel készítünk forrázatot, éhgyomorra - fél órán belül - az egész mennyiséget elfogyasztják. Társítható a mezei zsurló (Equisetum arvense) és a cseresznye vagy meggy (Cerasus avium, C. vulgáris) terméseinek kocsányával - egyenlő arányban összekeverve - az utóbbi kettőből előbb főzetet készítenek 10-15 percig történő melegítéssel, majd rátöltik az aranyvessző föld feletti részeire, 15 perces állás után szűrik, és felforralt vízzel 1,5 literre egészítik ki. Kisebb vesekövek elhajtására kísérelhető meg.

A vízlökés 2-3 naponként megismételhető, orvosi felügyelet mellett. A dülmirigy (prostata) túltengésekor társítható a vörös áfonya (Vaccinium vitis idaea) leveleivel. Mindhárom istápfű faj virágzó földfeletti részei gyűjthetők, ilyenkor szárukról lefosztják a virágzatokat és a leveleket, majd megszárítják. Egy evőkanálnyi összemorzsolt drogot 100 ml kb. 80°-os szeszes áztatással vonnak ki, majd szűrés után 100 ml-re egészítik ki szesszel úgy, hogy azt a drogmaradékon keresztül csurgatják át.

Ebből a kivonatból naponta háromszor 40-60 cseppet tesznek egy borospohárnyi vörös áfonyalevélből készített teába (ez utóbbi készítésére egy evőkanálnyi levelet leforráznak egy csésze vízzel, 5 percig kis lángon főzik, 15 perc múlva szűrik). A tökmaggal (Cucurbita pepo) végzett kezelés kiegészítésére is alkalmas. A növény felső, virágos szárrészéből gyűjtsünk 30-40 cm-es darabokat levelekkel együtt. Augusztusban, virágzás félidejében gyűjthető. Az egyik legfontosabb méregtelenítő teánk. Kiváló tisztító hatása van. Májat, epét, vesét, hólyagot tisztít, vérnyomást csökkent.

Az epe elégtelen működésére javasolt egy 3 hetes kúra: az első héten minden nap, a második héten minden másnap, a harmadik héten minden harmadik nap kell egy csésze aranyvesszőfű teát inni reggel, éhgyomorra. A kúra után heti egy csésze tea korlátlan ideig ajánlott. A máj működésének elősegítésére szintén a fenti kúrát kell alkalmazni. Akinek homok, vagy esetleg már apró kő van az epehólyagjában, vagy az epevezetékében, azt aranyvesszőfű teával el lehet hajtani. Ekkor ebből napi két litert kell meginni, délelőtt egy és délután egy litert.

Az egy liter teához egy púpozott evőkanál füvet számolunk. Ezt a mennyiséget rövid idő alatt - kb. két óra - kell meginni. Akinek alacsony a vérnyomása, óvatosan használja az aranyvesszőfüvet, mert enyhén ugyan, de csökkenti a vérnyomást. Ez esetben először csak egy liter tea fogyasztása ajánlott, de azt délelőtt tegye. Az aranyvesszőfű teája a vese és a hólyag működését is segíti. Erre a célra csak addig kell inni a teát, amíg a vese és a hólyag nem működik rendesen. Ez általában két-három hetet jelent, addig viszont minden nap kell inni belőle egy csészével reggel, akár étkezés után is.

Utána emlékeztetőül és az elért eredmény megtartására időnként, de legalább havonta két alkalommal, egy-egy csészével igyanak meg belőle. Menstruációs görcsöket is kiválóan lehet oldani ezzel a teával. Ilyenkor a ciklus kezdete előtt 2-3 nappal kell egy-egy csészényit elfogyasztani, illetve a ciklus alatt is a nap bármely szakaszában, ha erre szükség van. Reumás és ízületi fájdalmakra is jó, továbbá izzasztóként és vizelethajtóként is hasznos. Ezekben az esetekben napi egy csésze teát igyanak meg délelőtt vagy reggel.

Ezekre a bajokra csak kismértékben használ és nem közvetlenül, hanem más szerveken keresztül. Vértisztító, ezért sebek borogatására, száj és garat tisztításra lehet használni. Szív-és veseelégtelenségből adódó ödémáknál tilos a használata. Az aranyvesszőfű enyhe gyulladást kelt a szervezetünkben, aminek semmilyen káros hatása nincs, de beindítja annak védekezőképességét. Már csak ezért is érdemes inni belőle időnként egy-egy csészével.