Cseresznye (Prunus subg. Cerasus)
A termések kocsányait (Cerasorum stipites vagy Cerasi stipes) értékesítik. Fő hatóanyagaik flavonoidok (dihidrovogonin, főleg a cseresznye kocsányaiban, továbbá genisztein, naringenin, kvercetin, procianidinek mindkét faj esetében). Emellett számottevő mennyiségű káliumsót is tartalmaznak.
Ami a procianidineket illeti, mennyiségük a meggy kocsányaiban nagyobb (átlagosan 4,2%, cianidinkloridban kifejezve), mint a cseresznyéjében (3,0%). A drog procianidintartalma az érett termések színével arányos: A C. avium cultivar. A "Dönissen" sárga gyümölcsű és alacsony procianidintartalmú (1,4%), a C. vulgáris cultivar.
A "Black Morello" terméshúsa majdnem fekete, procianidintartalma magas (6,0%). Enyhe vizelethajtó tea készíthető az alábbi módon: 10 g cseresznyeszárat 1 liter vízzel főznek 15 percig, kihűléskor szűrik, a folyadék térfogatát felforralt vízzel 1 literre kiegészítik, ezt a mennyiséget egy nap leforgása alatt fogyasztják el, másfél-két csészényit lehetőleg reggel, éhgyomorra, a többit napközben.
Főleg vesekőképződésre hajlamos betegek használhatják hónapokon keresztül, csupán a folyadékmennyiséget kell esetenként emelni vagy csökkenteni. Más, vizelethajtó (diuretikus) növényekkel is társítható, például varjúmákkal (Hibiscus trionum). Húgyhólyaghurutban (cystitis), vesemedencegyulladásban (pielitis) is javallják kiegészítő kezelésként.
Flavonoidokat tartalmazó készítményei kedvezően befolyásolják a vérszérum koleszterintartalmát, védik a verőerek (artériák) falát magas vérnyomásos betegeknél, csökkentik a hajszálerek (capillarisok) kórosan fokozott törékenységét (fragilitását) és áteresztőképességét (permeabilitását).
