Gingko biloba (Ginkgo biloba L., páfrányfenyő)

A földtörténeti mezozoikumban elterjedt növény volt, de csak a Távol-Keleten maradt fenn, onnan azután elkerült mindenfelé a mérsékelt égövön. Ma parkokban szívesen ültetik, a többi fához viszonyítva a levegőszennyeződéssel szemben ellenállóbb. A gyógyszeripari igények kielégítésére ültetvényeket is létesítettek. A levelek (Ginkgo bilobae folium) gyógyszeripari nyersanyagként használják.

Jellemző flavonoidjainak szerkezetében két cukormaradék kapcsolja össze a kvercetint parakumársavval, az utóbbit észterkötésben (flavonoid észterglikozid). E csoportból tartalmaz továbbá diflavonoidokat (ginkgetin, izoginkgetin, bilobetin) is. A növényvilágban elterjedtebb anyagok közül a levelekben katechinek: katechin, epikatechin, valamint proantocianidinek is megtalálhatók.

Jellemző vegyületei közül gyógyászati értékük miatt a ginkgolidek fontosak, mely vegyületek diterpének és a növényvilág más képviselőiben eddig nem találtak meg. Ezek közül a ginkgolid B egy 6-gyűrűs vegyület, mennyisége mindössze 0,05% körül van. A levelekben e vegyület átalakulása révén képződik a bilobalid. A bilobalid kísérleti körülmények között gátolja a mesterségesen kiváltható agyvizenyő (oedema cerebri) kialakulását.

Előnyösen befolyásolja az agy anyagcseréjét, fokozza ellenállását az oxigénszegény körülmények (hypoxia) kiváltotta károsításokkal szemben. A ginkgolid B kivédi a vérlemezkék (thrombocyta) kicsapódását a PAF ("platelet-activating-factor") hatására, ezzel a vérrögök (thrombusok) képződését is megelőzi. Készítményeit az agyi és környéki keringési, vérátáramlási zavarokban használják.

Csökkentik a vér kórosan fokozódott sűrűségét (haemorheologikum), valamint a hajszálerek kórosan megnőtt áteresztőképességét. Használják az agyi vérkeringés zavarainak következtében fellépő tünetek csökkentésére: fülzúgásban (tinnitus), szédüléses állapotokban (vertigo), fejfájásokban (cephalalgia), az emlékezés zavaraiban (amnesia). Jó eredményekről számolnak be elzáródásos érbántalmakban (thrombangiitis obliterans), az időszakos sántítás (claudicatio intermittens) esetében a járótávolság meghosszabbodik. Javallják továbbá cukorbetegek érbántalmaiban is (arteriopathia diabetica).

A visszeres (varix) tünetegyüttesben rutin tartalmú készítményekkel társítják. A szájon át adagolt gyógyszeripari készítményeknél nem észleltek melléktüneteket, a befecskendezésre szánt oldatok használata körültekintést igényel. A csontos héjba zárt édes mag a Távol-Keleten nagyrabecsült csemege, pirítva vagy sózva is kedvelik.