Orbáncfű (Hypericum perforatum L.)
A virágok sátorozó virágzatot alkotnak, 5 hegyes csészelevelük, 5 aranysárga, aszimmetrikus, szélén fekete pontokat viselő sziromlevelük, három nyalábbá tömörülő sok porzójuk és felső állású termőjük van. A termés háromüregű tok, melyben éretten a parányi magvak rázásra, kaszáláskor "csengenek". Júniustól augusztusig virágzik. Gyakori növény szárazabb kaszálókon, bokros helyeken, erdők szélén.
Rokon fajai közül a Hypericum hirsutum L. szárai szőrözöttek; a H. acutum Mnch. (syn.: H. tetrapterum Fr.) szára 4 keskeny, szárnyas léc jelenlétéről ismerhető fel; a H. maculatum Cr. szárán is 4 léc található, de ezek nem szegettek; a H. montanum L. felismerhető osztott, feketén mirigyes csészeleveleiről, sziromlevelein viszont láthatók fekete mirigypontok; a H. elegáns Steph. levelei csúcsuk felé keskenyednek, csészeleveleik széle nem mirigyes.
A rokon fajok gyakran belekerülnek a drogba, melynek értékét csökkentik, de a Hypericum fajok egy része ritka, ezért gyűjtésük természetvédelmi okok miatt is kerülendő. A virágzó szár felső, 20-30 cm-es részét gyűjtik (Hyperici herba vagy Hyperici summas) a virágzás kezdetén. Árnyékban szárítják vagy 25-30 °C-on. A száradási arány 5:1.
Háromféle hatóanyagot tartalmaz, melyek együttesen biztosítják gyógyhatását:
- Illóolaj-tartalma csekély (0,1%), a levelek áttetsző pontjaiban képződik;
- Sárga flavonoidfestékeket 0,5-1%-os mennyiségben tartalmaz, főleg hiperozidot, a sziromlevelekben, de a zöld részekben is;
- A hipericin nevű vörös festékanyag a növény felületén megfigyelhető mirigypontokban halmozódik fel, diantron jellegű vegyület, mennyisége 0,2-0,3%. A hipericin lovaknál és szarvasmarháknál fényérzékenységet vált ki, ha nagyobb arányban kerül fehér szőrű vagy világosabb színű állatok szénájába.
Embernél a jelenséget nem figyelték meg, de az orbáncfüvet tartalmazó gyógyszereket ne használjuk napkúrák alatt. További anyaga a hiperforin, floroglucin-származék, bomlékony, már a szárítás során is megváltozhat a szerkezete. A Hyperici herbát a gyógyászatban epehólyag-bántalmakban (cholecystopathia) és gyomorfekélyes betegek kezelésére használják. Előbbi esetben a főzetet 2-3 gramm (2 kávéskanálnyi) drogból készítik 500 ml vízzel, 3 perces főzéssel, felét reggel, másik felét délután fogyasztják. Gyomorfekélyes betegek a teát kortyonként isszák, langyosan, minél gyakrabban.
A kísérletes gyomorfekélyt kivédő hatása igazolt. Készíthető olajos kivonat is (Oleum Hyperici), melyet gyomor és patkóbél (duodenum) fekély esetében javallnak bevonószerként, ugyanakkor hámosít és enyhe görcsoldó hatást fejt ki. Készítési módja: 10 g drogot 20 ml szesszel itatunk át, 12 óra hosszat zárt edényben tartjuk, majd hozzáadunk 80 ml étolajat, és három órán keresztül vízfürdőn melegítjük.
Egy hétig állni hagyjuk, majd letöltjük az olajat, szűrjük és hűvös helyen tároljuk. A készítményből naponta többször egy-egy evőkanálnyit kell használni. Ugyanez az olajos kivonat külsőlegesen is alkalmazható egymagában vagy 5-10%-os arányban kenőcsökhöz keverve, nehezen gyógyuló sebek, lábszárfekélyek kezelésére. A hipericinről megállapították, hogy levert lelkiállapotú, nyomott hangulatú (depressziós) betegeknél lehet jótékony a hatás, de csak néhány hetes kezelés után.