A hőség megviseli szervezetünket. De hogyan?

Sokszor halljuk, hogy a forró nyári napok nagymértékben igénybe veszik a szervezetet. Megmutatjuk, mit is jelent ez pontosan, és mik lehetnek a következmények.

Szervezetünk normális működése csak meghatározott körülmények között lehetséges, az egyik ilyen pedig a hőmérséklet. A külső hideg ellen testünk didergéssel "fűti" magát, hőség esetén pedig izzadással igyekszik hűteni - lényeg, hogy megmaradjon az optimális, 37-38 fokos belső hőmérséklet.

A nyári, tartós forróság hatására az erek kitágulnak, így a szívet fokozott munkavégzésre kényszerül: megnő a szívinfarktus kockázata. A tágult erekben csökken a vérnyomás, ami rosszulléttel, ájulással is járhat. A gyulladásra való hajlam is erősödik ekkor, könnyen belobbanhatnak addig lappangó gyulladások a test számos pontján.

Az izzadás fokozott vízveszteséget okoz, és ha a folyadékpótlás nem egyenletes és nem megfelelő mértékű. Ez elősegíti a vér besűrűsödését, vérrögök képződését, ami stroke-hoz, embóliához, szívinfarktushoz vezethet. Az izzadtsággal azonban nemcsak víz, hanem különböző sók is távoznak, hiányuk izomgörcsöket, idegességet, ingerlékenységet, szív- és érrendszeri problémákkal küzdőknél szívritmuszavart okoz.

Melegben a kórokozók is könnyebben szaporodnak, ezért az immunrendszer is fokozottabb támadásnak van kitéve - és ezért törhetnek ki rajtunk a nátha, "megfázás" tünetei a nyári melegben is. Az idegrendszert is megterheli a meleg, romlik a koncentráció, alvási zavarok léphetnek fel.

Kétrészes sorozatunk második részében megmutatjuk, mit tehetünk fenti tünetek elkerülése érdekében.