A jóindulatú nőgyógyászati daganatokkal is ajánlott vigyázni

A nőgyógyászati daganatok két fő csoportját a jó-és a rosszindulatú elváltozások alkotják. Bár az utóbbiakhoz tartozók a veszélyesebbek, de a jóindulatú képleteket sem szabad félvállról venni, ugyanis amellett, hogy komoly gondokat okozhatnak, akár rákossá is válhatnak.

Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyásza mondja el, melyek a leggyakoribb jóindulatú nőgyógyászati daganatok és milyen kezelés szükséges ilyenkor. 

Mióma

A mióma a méh gyakori izomdaganata. Mérete igen széles skálán mozog: létezik egészen apró, borsószemnyi, de ökölnyi méretű is. A méh belsejében vagy a külső felületén helyezkedhet el, több típusa és csoportosítási módja is létezik (milyen típusú sejteket tartalmaz, hol helyezkedik el, milyen irányba növekszik). Egyszerre jelen lehet egy és több daganat is. Az, hogy milyen tüneteket okoz (ha okoz) attól függ, hogy hol helyezkedik el és milyen méretű.

Gyakori, amikor az illető nem tapasztal panaszokat, és véletlenszerűen fedezik fel nőgyógyászati vizsgálat keretein belül. Oka elsősorban hormonális, azon belül is a magas ösztrogénszint generálja (éppen ezért fordul elő gyakrabban ösztrogéndominancia és terhesség során). Amennyiben nem okoz különösebb panaszt, nem nő gyorsan, úgy elég az évenkénti megfigyelése a miómának, hiszen akár magától meg is szűnhet. Ám más esetben az orvos gyakran műtétet javasol, melynek során eltávolításra kerül a daganat.

Gyakori tünetek:

• rendszertelen menstruáció;
• kontakt vérzés;
• alhasi fájdalom;
• teherbeesési nehézségek;
• gyakori vizelési inger.

Polip és Bartholin ciszta

A nyálkahártyából kiinduló sejtburjánzások a polipok, melyek bárhol a testben előfordulhatnak, a nőgyógyászatban leginkább a méhtestben lévő polipokkal találkozni. Igen hasonló a miómához, mind a kiváltó okok, mind a tünetek tekintetében. A méh falához szárral és anélkül is kapcsolódhatnak, és akár csoportosan is jelen lehetnek. Szerencsére az esetek többségében jóindulatú növendékek, ám érdemes eltávolítani és megvizsgálni, ugyanis olykor tartalmazhatnak rákos sejteket is.

A Bartholin mirigyek a hüvelynyílás mindkét oldalán megtalálhatók, ezek a mirigyek folyadékot választanak ki, így a terület nedvesítésében játszanak fontos szerepet. Néha ezeknek a mirigyeknek a nyílásai elzáródnak, és cisztává alakulnak. Ilyenkor fájdalommentes duzzanat keletkezik (bár szexuális együttlétekkor okozhat fájdalmat). Előfordulhat, hogy a ciszta megfertőződik (pl. hüvelyi fertőzés húzódik rá), és akkor gyulladt tályoggá fejlődik. Bartholin-tályog megoldása annak megnyitása, a genny kiürítése, a tályogüreg átöblítése, szükség esetén antibiotikum (az antibiotikum önmagában nem elegendő).

Petefészek jóindulatú cisztái

A petefészekben kialakuló ciszták igen gyakori problémának számítanak. Leggyakrabban a PCOS-ben tapasztalható, melynek során több, kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszták alakulnak ki. Oka egyfajta hormonzavar, ami miatt nem megy végbe tökéletesen a tüszőérés-és repedés, és emiatt ahelyett, hogy egy domináns tüsző alakulna ki, több ciszta keletkezik. Természetesen több típusú ciszta is kialakulhat a petefészekben: vannak, melyek maguktól felszívódnak, melyek megmaradnak és olyanok is, melyek nőnek.

Érdemes komolyan venni, egyrészt azért, mert a ciszta megrepedhet, megcsavarodhat és ezek komoly fájdalmat és gondokat eredményezhet (pl. hasűri vérzés), másrészt azért, mert a ciszta akár rosszindulatú elváltozásra is felhívhatja a figyelmet. A petefészek ciszta általában nem okoz tüneteket, ha mégis, akkor folyás, alhasi érzékenység, kontakt vérzés a leggyakoribbak. Kezelése lehet hormonterápia, életmódváltás, de akár műtéti kimetszés is- attól függ, milyen típusú a ciszta és hogy okoz-e tüneteket, illetve, hogy felmerül-e a rosszindulatúság esélye.