A koleszterin nem ellenség és még irányítani is tudjuk

Koleszterinre bizonyos szintig szükségünk van, és tudjuk azt is, megkülönböztetünk „jó”, illetve „rossz” koleszterint. Hogyan javítsuk az arányt?

A koleszterin sejtjeink egyik alkotóeleme, a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is részt vesz. A koleszterinen belül megkülönböztetjük az alacsony sűrűségű (LDL) és a magas sűrűségű (HDL) koleszterint, előbbi a „rossz”, azaz káros, utóbbi a „jó”.

Mi a baj az LDL-el? Ha túl sok gyűlik fel belőlük, amit a szervezet már nem képes lebontani, akkor lerakódik az artériák falaira, úgynevezett plakkokat alkot, miáltal csökken az ér áteresztő képessége, az érfal rugalmassága. A környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat – magyarázza Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus.

Májunk megfelelő mennyiségű koleszterint termel, így amit étellel és itallal viszünk be, általában már felesleges. A magas koleszterinszint csökkentésének alapvető módja tehát az életmód és a táplálkozás. Ökölszabályként fontos, hogy a telített és transz-zsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Ennek érdekében többek között ezen ételek, italok mennyiségét kell csökkenteni:

• az vörös hús, zsíros tej, zsíros tejtermékek, baromfibőr;
• előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek, olyan trópusi zsiradékok, mint például a pálma- és a kókuszolaj;
• cukor, pékáru, üdítőital;
• bolti sós, olajos rágcsálnivalók;
• alkohol.

Ami életmódot illeti, lényeges a dohányzás kerülése, az ideális testsúly megtartása, illetve a rendszeres mozgás. Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal (pl. D-, A-vitamin) dúsított, többféle zsiradékot (olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj) is tartalmazó olajat. Fogyasszunk rendszeresen nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, avokádót.