A legveszélyesebb: infarktus fájdalom nélkül
Hányinger, fáradtság - tudta, hogy ez akár szívinfarktus tünete lehet? Napjainkban a szív-és érrendszeri betegségek vezetik a fejlett országok halálozási statisztikáit. A háttérben számtalan tényező állhat, köztük olyanok, amelyekért közvetve vagy közvetlenül mi magunk vagyunk a hibásak.
Ilyen például a dohányzás, a stressz, az elhízás, a mozgásszegény életmód, az elhanyagolt cukorbetegség vagy magas vérnyomás.
A kockázatot nagy mértékben csökkenthetjük életmódváltással, megfelelő táplálkozással és a legkülönfélébb étrendkiegészítőkkel. Mint például többszörösen telítetlen zsírsavakkal, segítik a keringési rendszer egészséges működéséhez, a vér triglicerid és koleszterin szintjének fenntartásához, de elősegítik valamint segítik a normál vérnyomás megőrzését.
A női infarktus
Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegedések okozzák a legtöbb halálesetet, évente 25 ezer ember kap infarktust. Ez nagyon röviden és leegyszerűsítve a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást jelenti. Mindenek előtt a megelőzés, de ha már megtörtént a baj, a gyors orvosi segítség a legfontosabb. A statisztikák szerint az infarktus miatt elhunyt emberek fele az első 15 percben veszti életét, 30 százaléka pedig egy órán belül.
Az idősebbek és a nők számára gyakran nehéz az infarktus "azonosítása", mert náluk nem tipikusak a tünetek. Sok esetben a mellkasi fájdalom kisebb intenzitású, és sok az atípusos (rendellenes, nem szokásos), illetve megmagyarázhatatlan tünet. Ezek közé tartozik a mérsékelt gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás, szédülés, akár eszméletveszés. Van, hogy egyáltalán nem jelentkezik a mellkasban fájdalom, nincs légszomj, izzadás. A legtöbbször általános rosszullétet és fáradtságot érez az idős korú vagy női beteg, ezért nem gyanakszik infarktusra.
Minél hamarabb fel kell deríteni az infarktust
Bízik abban, hogy hamarosan jobban lesz és többnyire nem hívja ki a mentőt, vagy csak későn. Pedig a késlekedés végzetes lehet: a szívinfarktus halálozás óránként 15 százalékkal nő, ha a beteg késve kerül orvoshoz - figyelmeztet Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. http://semmelweis.hu/mediasarok/2014/09/09/nem-feltetlenul-jar-eros-mellkasi-fajdalommal-az-infarktus/ A professzor szerint tragikus, hogy leggyakrabban csak 3,5 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, de az átlag még rosszabb: 4,5 óra. Ezért azt tanácsolja, ha nem szűnik a rosszullét, fél órán belül mindenképpen ki kell hívni mentőt.
Az EKG atípusos panaszok esetében is kimutatja az infarktust, azon ritka esetekben, amikor mégsem, négy órás kórházi megfigyelés után a vérvizsgálat segít. Az infarktusnak ugyanis két formája van – magyarázza Merkely professzor: a szív izomzat teljes vagy részleges vastagságában lehet oxigénhiányos állapotban. Ez utóbbi esetében az EKG képe kevésbé egyértelmű. Sajnos az ilyen részleges elzáródásos infarktus nem kevésbé kockázatos: a mellett, hogy nehezebb diagnosztizálni, az egy éven belüli halálozás aránya is magasabb.
