A szemszárazság ma már népbetegség
A szem szárazsága és a szemfelszíni panaszok manapság rendkívül gyakoriak, lényegében népbetegségnek tekinthetők: egyre inkább érinti a fiatalokat is. Mutatjuk, mit tehetünk ellene.
A szemfelszín a kötőhártya és az átlátszó szaruhártya felszínét együttesen jelenti, ezt a területet folyamatosan nedvesen tartja a könnyfilm, amit a kötőhártya apró sejtjei termelnek. Ez a könnyfilm, amit orvosi nyelven az alap könnyelválasztás (alap könnyszekréció) hoz létre, elkülönítendő a nagy könnymirigy által létrehozott könnytermeléstől, ami tulajdonképpen a sírás időszakosan nagy könnymennyiségét biztosítja. A szem egészséges nyitva tartásához és a panaszmentes látáshoz a szemet körülvevő tényezők (fény, környezeti páratartalom, szél) hatását ellensúlyozandó, egységes folyadékfilm-borítás szükséges a szem felszínén. Ezt normális esetben a könny alaptermelését végző sejtek biztosítják, és a könnyet a pislogás terít szét a szem felszínén. Ezek a funkciók változnak meg szárazszeműség esetén – mondja Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Két különböző betegség a szem felszínén
A szemfelszín betegségeit két fő csoportra lehet osztani: egyik a szem felszínének szárazsága (szárazszeműség), a másik a szemfelszín betegség, ami az előbbi csoportnál súlyosabb állapotot jelöl. Szemszárazság esetén a termelt alap könnymennyiség nem képes folyamatosan bevonva tartani a szem felszínét, emiatt a szemfelszín időnként kiszárad, lényegében úgy, mintha a mosogatóban mosnánk el egy teflon edényt, amelyről a folyadék szétszalad, és nem tapad meg a felszínén. A szárazzá vált szemfelszín idővel egyre inkább panaszt okoz, és a beteg pontosan nem meghatározott, de egyértelmű komforthiányt, szempirosságot, diszkomfort érzést tapasztal.
A szárazság miatti diszkomfort érzés előbb-utóbb idegentest érzést vált ki a szem felszínén, erre reakcióként a nagy könnymirigyből hirtelen könnytermelés indul meg. A szárazszeműségben szenvedő személy pedig úgy fordul az orvoshoz, hogy a fő panasza a hirtelen, erős könnyezés – valójában ez a nagy könnymirigyből eredő, hirtelen könnyelválasztás válasz a szemszárazság miatt megjelenő idegentest érzésre.
A szemfelszín betegség esetén a gyulladásos komponensek kerülnek előtérbe. A szem felszínén nem pusztán könnyhiány és abból adódó irritáció érzés jelenik meg, hanem gyulladásos sejtek, sejtpusztulás és az ehhez tartozó helyi immunológiai reakciók is. A szemfelszín ilyen betegségeit kiválthatják immunbetegségek, melyek lehetnek a teljes szervezetet érintők vagy a szem felszínére lokalizáltak, de okozhatják tartósan alkalmazott szemcseppek is a toxikus konzerválószerek illetve egyes nem tolerált hatóanyagok révén. A szemfelszín betegség hozzáértő, komplex szemorvosi ellátást igényel, ami messze túlmutat a szárazszeműség mindennapos menedzselésén.
Idősek és fiatalok
A szárazszeműség gyakorisága azért növekedett meg a modern időkben, mert a szemfelszínről történő könnyelpárolgás az életvitel miatt fokozódott. A könnytermelés az életkor előrehaladtával természetes módon csökken. Éppen ezért az idős személyek enyhe vagy közepes szemszárazsága nem újdonság, régóta ismert a szemészetben, ezek a betegek könnypótlást (műkönny cseppet) kell hogy használjanak. A változást a kiterjedt számítógép monitor és főként a kiterjedt mobiltelefon használat hozta meg: modern világunkban az időseken kívül a középkorúak, sőt a tizenéves fiatalok is egyre növekvő számban és arányban tapasztalnak szemszárazság jellegű panaszokat.
Amikor tartósan monitort vagy mobiltelefont nézünk, esetleg hosszú ideig olvasunk, varrunk vagy más hasonló tevékenységet végzünk, a fokozott odafigyelés mellett a percenkénti pislogások száma jelentősen lecsökken. Ez azt jelenti, hogy a szem felszínéről időegység alatt sokkal több könny párolog el, mint a szokásos vegyes tevékenység mellett. A helyzetet rontja, ha a környezet száraz és meleg illetve ha légkondicionálás is történik, hiszen ezek a hatások fokozzák a folyadékok, így a könny párolgását. A fiatalok esetében a szárazszeműség tehát a túlzott igénybevétel, a túlzott könnypárolgás, és nem pedig az elégtelen könnytermelés miatt jön létre.
Mit tehetnek a fiatalok?
A fentiekből következik, hogy a fiatalkori szemszárazság, ha tartós monitor- illetve mobiltelefon használat következtében alakul ki, valójában nem betegség, hanem ergonómiai probléma, azaz a munkakörülmények miatti túlterhelés következménye. Amennyiben lehetséges, célszerű a monitor használatot nem folyamatosan végezni (legalább óránként megszakítani és más tevékenységet végezni néhány percre). Szükség esetén, akár fiatalkorban is műkönny cseppet érdemes alkalmazni, hiszen az kevésbé párolog, mint a saját fiatalkori, jó minőségű könny, így hosszabb ideig képes a szemfelszínen a könnyfilmet folyamatosan biztosítani.
Amennyiben a panaszok a nap folyamán egyre fokozódnak a tartós monitor használat mellett, életmódot is célszerű váltani: hosszabb szüneteket célszerű beiktatni és ha lehet, időlegesen kissé párásabb környezetben tartózkodni. Fontos, hogy a fiatal ne dörzsölje a szemeit, mert ettől az érágasság és a diszkomfort érzés növekszik. Érdemes tudni hogy a műkönny használata nem gyógyítja meg a már kialakult, a túlzott könnypárolgásból eredő aktuális szemfelszíni diszkomfort érzést, tehát egy csepp műkönny nem szünteti meg az aktuális panaszokat.
Összefoglalva tehát, a fiatalkori szárazszeműség a szem túlzott, tartós igénybevételéből eredő állapot, valójában nem betegség. Odafigyeléssel, enyhe életmód módosítással és szükség esetén rendszeres műkönny használattal a probléma lényegében megoldható, de csak addig, amíg az életmódi szempontokat az érintett személy rendszeresen alkalmazza. Mindazonáltal tudni kell, hogy egyes komoly szemészeti betegségek, például a zöldhályog vagy glaukóma bizonyos formái okozhatnak a fentiekhez hasonló tüneteket fiatalokon, ezért közepes vagy erős panaszok esetén mindenképpen ajánlott érdemi szemorvosi vizsgálatra jelentkezni.
