A vastagbéldaganat esélye csökkenthető

A rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásában komoly kockázati tényező az életmód: helytelen táplálkozás, kevés mozgás, alkoholfogyasztás stb. Emellett bizonyos életkor fölött fontos a rendszeres szűrővizsgálat, a betegség korai stádiumban felismerve jól gyógyítható.

A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható.

Ennek ellenére hazánkban évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbéldaganatot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben. A tüdő, emlő és bőrdaganat mellett ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus.

Csökkentse a kockázatot

A rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70 százalékánál nincs genetikai előzmény, a betegek egynegyedénél viszont a közeli családban már előfordult. Ez megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni – hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.

A vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit a helytelen életmód növelheti. A feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező. A kutatások szerint napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.

Emellett érdemes kiemelni a dohányzás, a cukorbetegség, a magas inzulinszint és a túlsúly szerepét is, illetve a nőknél a menopauza negatív hatását, mint kockázati tényezőt. Mindemellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul a végzetes kór létrejöttéhez.

Szűrés és életmód

A rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát megfelelő életmóddal lehet csökkenteni, de a pozitív változtatásoknak több évtizedre kell szólniuk, nem csak 1-2 évre. Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta.

Emellett is a rendszeres szűrés szerepe a döntő, igaz ez a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre egyaránt. A kockázati csoportba tartozó pácienseknek, azaz akiknek a családjában előfordult rosszindulatú vastagbéldaganat, túlsúlyosak, poliposodásra hajlamosak vagy 50 évnél idősebbek, érdemes szűrővizsgálaton részt venni. Nem szabad a tünetek megjelenésig várni a vizsgálatokkal és a szűrésekkel, ugyanis a tünetek már egy előrehaladottabb stádiumú elváltozásra utalnak.

Vérzés, széklethabitus megváltozása, hasi puffadás, hasi görcsök és fájdalmak, fogyás, vérszegénység esetén pedig azonnal orvoshoz kell fordulni. A leghatékonyabb viszont az, ha figyelünk az életmódunkra, és 45-50 év felett 4-5 évente eljárunk rendszeres szűrésre.