A visszér nem feltétlenül jelent betegséget

A magyar felnőttek 40 százaléka szenved visszérbetegségben, ami bár esztétikailag zavaró lehet, de nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázatot - nyugtat meg a szakember. De nyáron jobban oda kell figyelni.

A visszérbetegség részben örökölhető, de kialakulásában éppúgy szerepet játszhat a sok állást követelő munka, a mozgásszegény életmód és a túlsúly is. Arról van szó, hogy főként a gravitáció hatására a visszerekben megnövekszik a nyomás, ami állandó pangáshoz, később pedig az erek kitágulásához vezet.

Az egy milliméteresnél vékonyabb, pókvénáknak nevezett erecskék esetében általában veleszületett érfalgyengeség áll a háttérben, és idősebb korára minden harmadik embernél megjelenik. A folyamatot visszafordítani nem lehet, de a túlsúly leadásával és megfelelő testmozgással jelentősen lassítható. Eltüntetésükhöz nincs szükség műtétre, lézeres, rádiófrekvenciás módszerrel megoldható - mondja Dr. Szeberin Zoltán érsebész, a Semmelweis Egyetem docense.

Az ennél vastagabb, több milliméteres vagy akár centis erek már egészségügyi szempontból is fontosak. Szöveti károsodással járnak, ezért tökéletes gyógyításuk lehetetlen, oda kell rájuk figyelni. Ha ugyanis romlik az állapotuk, visszérgyulladás, trombózis vagy akár mélyvénás trombózis is kialakulhat, utóbbi akár halálos is lehet.

Nyáron a tünetek súlyosbodnak, esztétikailag és érzésre is sokkal zavaróbb a probléma. A szakember hidegvizes fürdőt javasol, és azt tanácsolja, pihenés közben polcoljuk fel a lábunkat. A mozgás - kocogás, kerékpározás például - ilyenkor is segít, hosszú utazások során pedig néha álljunk meg. Mozgassuk meg a lábainkat, elég a lábfejkörzés is, de ha lehet, tegyünk egy apró sétát. Fontos a megfelelő folyadékbevitel is, és visszér esetén sem a termálvíz, sem a szauna nem ajánlott.