Agydaganat: a lassú gyilkos

Nehéz felismerni, és későn okoz tüneteket az agyban keletkezett tumor. A korai felismerés életmentő lehet.

Az agydaganat méretétől, elhelyezkedésétől és növekedési sebességétől függően okoz tüneteket. Akár az agy valamely szövetéből képződött, akár áttétről van szó, lassan növekszik, és csak bizonyos méret után okoz tüneteket. Még ezek is többfélék lehetnek attól függően, hogy mely agyterületet érint. A legjellemzőbbek az ébredés után jelentkező, majd a nap folyamán enyhülő fejfájás, hányinger és hányás. Előfordulhatnak látás-, hallás és beszédzavarok, az emlékezőképesség romlása, bizsergő végtagok, epilepsziaszerű görcsrohamok. Az ok ilyenkor a fokozott koponyaűri nyomás.

A jóindulatú daganatok lassabban fejlődnek, és – elhelyezkedésüktől függően – könnyebben el is távolíthatók. A diagnózis felállítása több lépcsőben történik, a kezelés függ a daganat típusától, elhelyezkedésétől és méretétől, valamint a beteg életkorától. Alapvetően az orvos műtéttel távolítja el a lehető legteljesebb mértékben, valamint sugárkezeléssel és kemoterápiával igyekszik elpusztítani a burjánzó sejteket. A műtétet főleg a létfontosságú szövetek közelsége nehezíti, ezért problémás a teljes tumor műtéti eltávolítása. A teljes gyógyulás esélye sajnos ma még nem túl biztató, 30 százalék körül van.

A központi idegrendszeri daganatok – ide értve a gerinccsatornában és a koponyaüregben kialakult tumorokat – az összes rákos halálozás mintegy két százalékáért felelősek. Az agydaganatos megbetegedések esetében csupán öt százalékban tehetők felelőssé örökölt tényezők, keletkezésük oka ma még nagyrészt ismeretlen.

Persze vannak kockázati tényezők, mint a koponya – főleg gyermekkorban történt – röntgenbesugárzása, formaldehydnek, vinylchlorid monomernek és acrylnitriteknek való kitétel. A mobiltelefonok használatának ilyen káros hatásáról ma még vita folyik, az alkoholfogyasztás és a dohányzás pedig nem növeli az agyi daganat kialakulásának esélyét.