Akut hörghurut vagy asztma?
Zihálás, köhögés és légszomj? Az asztmás betegek számára már jól ismert tünetek. Előfordulhat azonban, hogy a hasonló tünetekkel küzdők azt hiszik, hogy akut hörghurutban szenvednek, pedig valójában asztmájuk van. Mi a különbség e két légúti betegség között?
Az akut hörghurut (akut bronchitis) a hörgők heveny gyulladásos megbetegedése, amely gyakran együtt jár a légcső gyulladásával is. A betegséget többségében vírusos, ritkábban bakteriális fertőzés okozza. Különösen gyakori a megfázás és influenza okozta megbetegedés előfordulása, melyből általában néhány nap alatt kilábalhatunk. Az asztma egy krónikus állapot, amely a légutak gyulladásával és a hörgők rohamokban jelentkező szűkületével jár. Kialakulásában a genetikai faktorok mellett több tényező (allergia, környezeti tényezők, légúti fertőzések és irritánsok) együttesen játszik szerepet – magyarázza dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus orvosa.
Hogyan lehet megkülönböztetni?
Akut hörghurut esetén a gyulladás hatására a nyálkahártya fokozottan termel váladékot, ami a hurutos (köpetürítéssel járó) köhögés kialakulásához vezet. Emellett szegycsonttáji, köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom, zihálás és felsőlégúti tünetek, fejfájás, orrdugulás, orrfolyás és torokfájás is kialakulhat. Az akut hörghurut tehát egy rövid ideig tartó betegség, melynek vezető tünete, a hurutos köhögés, általában 7-10 napig tart.
Bár az asztma kezdeti tünetei is hasonlíthatnak a megfázás tüneteihez, a súlyosabb stádiumot azonban már asztmás rohamok jelzik. Amennyiben valakinél asztma áll fenn, a hörgők krónikus gyulladása miatt beszűkülnek a légutak, ami légszomjat, szűnni nem akaró köhögést és zihálást okoz. E három tünet nem feltétlenül jelentkezik valamennyi asztmásnál, de a zihálás, a hosszan elnyúló, sípoló kilégzés árulkodó jele lehet a betegségnek, amit mellkasi szorító érzés vagy fájdalom is kísérhet.
A tüneteket számtalan tényező válthatja ki, így allergének, dohányfüst, megerőltető testmozgás, a hideg levegő vagy vírusok is. Meg kell jegyezni, hogy bár az asztma és a hörghurut két különböző állapot, egyidejűleg is előfordulhatnak. Az asztmás állapotban jelentkező akut hörghurut esetén az asztmás tünetek fokozódásáról számolnak be a páciensek, ami miatt kórházi ellátásra is szükségük lehet.
Akut hörghurut és az asztma kezelése
Az akut bronchitis kezelése legtöbbször specifikus gyógyszert sem igényel: a pihenés és bőséges folyadékfogyasztás, vitaminpótlás, váladékoldó általában elegendő a teljes gyógyuláshoz. Előfordulhat, hogy lázcsillapítóra és bakteriális fertőzés esetén antibiotikumra is szükség lehet, de a betegségből pár nap alatt meggyógyulhatunk. Az akut hörghuruttal ellentétben az asztmát jelenleg nem tudjuk meggyógyítani. Ennél a légúti betegségnél a krónikus tünetek csökkentésére és a rohamok megelőzésére szolgáló, fenntartó terápiára, valamint rohamoldó terápiára is szüksége lesz az érintetteknek, hogy kordában tarthassák betegségüket, életminőségük is javuljon, ideális esetben tünetmentessé váljanak.
Az asztma kezelése tehát egy hosszú folyamat, amelyben gyulladáscsökkentő gyógyszereket (legtöbbször inhalációs kortikoszteroidot), a légutak tágítására szánt gyógyszereket (bronchodilatátorokat), illetve indokolt esetben speciális kiegészítő terápiát írhat fel a szakorvos az érintetteknek. mennyiben valaki asztmára utaló tüneteket észlel magán, vagy elhúzódó légúti panaszokkal küszködik, mindenképpen forduljon tüdőgyógyász szakorvoshoz, aki a diagnózis felállítását követően megfelelő kezelésben részesíti! – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont orvosa.
