Allergia is okozhat rekedtséget

Az állandó torokköszörülés, fátyolos hang és krákogás leginkább a hangszálak túlerőltetése miatt alakul ki. Előfordulhat azonban, hogy a légutakat érintő allergiás reakciók váltják ki kellemetlen panaszainkat.

Bár nem közvetlenül, de az allergia valóban okozhat rekedtséget. Ilyenkor az immunrendszer allergénekkel (penész, háziállatok szőre, pollen, poratka) szembeni túlzott reakciója miatt alakulnak ki a légutakat érintő jellegzetes tünetek: a köhögés, a tüsszentés, az allergiás nátha, a torokkaparás, valamint az orrdugulás miatt jelentkező hátsó garatfali csorgás – magyarázza dr. Moric Krisztina, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus orvosa.

A kezeletlen allergia gyulladást és irritációt okozhat a garat nyálkahártyájában, valamint a hangszálaknál, és ez a hangképzést is befolyásolhatja. Allergiás megbetegedésekben gyakori és kellemetlen tünet a garatfali lecsorgó váladék, légúti allergia esetén ugyanis a szervezet fokozott váladéktermeléssel próbál megszabadulni a belélegzett pollenektől és egyéb idegen anyagoktól.

Lehet, hogy az antihisztamin miatt ment el a hangunk?

A kezeletlen allergia mellett az allergiás panaszok enyhítésére szolgáló, elsősorban régebbi típusú antihisztaminok is előidézhetnek rekedtséget. A hangszálainkat ugyanis egy vékony nyálkaréteg borítja, amely védelmet nyújt az irritáló anyagokkal szemben. Ezt a nyákot az orr, a torok és a melléküregek felszínén található nyálkahártya termeli. Az antihisztaminok azonban kiszáríthatják a nyálkahártyát, a merevvé váló hangszalagok miatt pedig reszelőssé, kellemetlenné válik a hangképzés.  

Az allergia által kiváltott rekedtség kezelésének leghatékonyabb módja elsősorban az allergéneknek való kitettség csökkentése. Az allergiaminimalizált környezetet többek között a lakás rendszeres és alapos tisztításával, légtisztító és pollenszűrők alkalmazásával biztosíthatjuk. Pollenallergia esetén a kinti teregetés mellőzése, a haj rendszeres leöblítése, az ágynemű gyakori cseréje, és a megfelelő időpontban történő szellőztetés is mérsékelheti tüneteinket. Ha kezeletlen allergiánk van, keressünk fel allergológiai szakrendelést. Ez azért is rendkívül fontos, mert a kezeletlen allergiás nátha a rekedtség mellett orrmelléküregek fertőzéséhez (akut és krónikus orrmellék- és arcüreggyulladás, középfülgyulladás) is vezethet.

Az allergológus által felírt orális antihisztaminok és szteroid orrspray hatékonyan csillapíthatják a kialakult tüneteket. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy allergiagyógyszereink nyálkahártya szárazságot okoznak, jelezzük a kezelőorvosnak, aki gyógyszercserével orvosolhatja a problémánkat.

Hogy orvosolhatjuk a rekedtséget?

• Míg tüneteink mérséklődnek, tartsunk hangdiétát! A teljes hangkímélet mellett kerüljük a forró vagy túlzottan hideg ételeket és italokat, ne fogyasszunk alkoholt, és ne használjunk dohánytermékeket sem.
• A nyálkahártya szárazság ellen gargalizáljunk rendszeresen langyos sós vízzel.
• Párásítsuk lakásunk levegőjét, és fogyasszunk bőségesen folyadékot.
• Jótékony hatású lehet az orr rendszeres öblítése is.
• A gyógyhatású cukorkák elősegítik a nyáltermelést, megnyugtatják a torkot és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek.

Az allergia okozta gégegyulladás és rekedtség általában könnyen elmúlik, ha azonban két hét elteltével is fennáll a probléma, érdemes egy fül-orr-gégész szakorvost felkeresni. A rekedtséget a hangszalagok túlerőltetése mellett számtalan betegség (pajzsmirigy-problémák, hangszalag polip, reflux, daganatos megbetegedések, hangszalagbénulás) kiválthatja.