Arany, amit mindenki igyekszik elkerülni
Az aranyér minden szempontból kellemetlen betegség. A rossz hír, hogy nagyon gyakori, a jó pedig: viszonylag könnyen kezelhető. De miért pont ez a neve?
Az aranyeret nevezhetjük az egyik leggyakoribb betegségnek, az emberek fele 50 éves korig szembesül vele valamilyen szinten. Fájdalmas, kellemetlen nyavalya, elhelyezkedése okán pedig még "titkolnivaló" is. Valójában a végbél alsó részének nyálkahártyája alatt húzódó érkötegről van szó, amelynek kulcsszerepe van a végbél szivárgásmentes zárásában.
Erőlködés a WC-n
Ha az érpárnát rögzítő kötőszövet meggyengül, az érfalak kitágulnak, az úgynevezett aranyeres párna begyullad, kifordul a végbélcsatornából, és fájdalmas, viszkető duzzanat formájában jelentkezik az aranyeres betegség. De nemcsak fáj és erősen viszket, de a széklet véres lehet, váladékos, nyálkás, és a székelés is fájdalommal jár.
Kialakulásában, azaz az erek nyomásterhelésben fontos szerepe van a hasprésnek, amit sokaknál a székrekedéssel járó erőlködés vált ki, de hasonló hatással van rá has- és a hát izmait fokozottan igénybe vevő munka- vagy sporttevékenység. Az elhízás is növeli a törzs vénáinak vérnyomását, de ugyanígy az erőlködő köhögés is. A megnövekedett méh nyomása terhesség alatt vezethet aranyér kialakulásához, de szerepet játszhatnak öröklött tényezők is.
Aranyat ért
A legtöbb esetben kiválóan gyógyítható kúpokkal, kenőcsökkel, de a megelőzéshez elengedhetetlen a megfelelő étrend, a kíméletes és rendszeres fizikai aktivitás. Együnk magas rosttartalmú ételeket vagy táplálék-kiegészítőket, és fogyasszunk bőségesen folyadékot. Már azzal is sokat tehetünk az aranyér ellen, ha WC-papír helyett nedves törlőkendőt használunk.
Az aranyér fajtáiról és kezelésükről a következő cikkünkben lesz szó, most még annyit: hogyan kaphatta nevét ez a kellemetlen betegség az aranyról? Több magyarázat is létezik. Az egyik szerint a beteg oly féltetten őrzi a végbéltájékon kialakult kellemetlenségnek a titkát, mint az aranyát. A másik azt mondja, ha egy betegen a borbélynak eret kellett volna vágnia, ám közben aranyere vérezni kezdett, a beavatkozástól el lehetett tekinteni. Így a páciensnek valóban megmaradt az aranya...
A harmadik, és egyben legvalószínűbbnek tűnő magyarázatot is a régi orvoslás adja meg. Felfogásuk szerint ugyanis minden baj okozója a rossz vér, amit érvágással "csapoltak le" a betegből. Ha az aranyér vérzik, azzal több más betegség "anyaga" is távozik a szervezetből, ilyen szempontból pedig aranyat ér, a pácienst szerencsésnek tartották.