Ásványi anyagok – amire mindenkinek szüksége van

Ásványi anyag, nyomelem, makro- és mikroelem – napi szinten felbukkanó fogalmak, az egészséges élet kulcstényezői. De vajon mit jelentenek? Mi a különbség köztük?

Közismert tény, hogy az egészség megőrzésének kulcsa a megfelelő életmód és táplálkozás. Utóbbi elengedhetetlen kellékei az ásványi anyagok és nyomelemek, amelyekhez ételeinkből, italainkból és ha szükséges, étrend-kiegészítőkből juthatunk hozzá. De mit is takarnak ezek az unásig ismételt kategóriák, hogy ásványi anyagok és nyomelemek? Makro- és mikroanyagok?

Alapvetően minden olyan anyagot ide sorolunk, amelyből nem nyerünk energiát, nem vitamin, azaz nem szerves vegyület, a szervezetünknek mégis szüksége van rá az optimális működéshez.

Fenti definíció valójában lefedi a lényeget, az ásványi anyag, nyomelem, makroelem és mikroelem valójában csak „mennyiségi” különbség takar. Ásványi anyagnak nevezzük azokat, amelyek a test tömegének 0,005 százalékánál nagyobb mennyiségben vannak jelen a szervezetben, mint például a foszfor, klór, kalcium, kálium, magnézium, nátrium. Ezekből az elemekből naponta néhány száz milligrammra van szükségünk. A relatív nagy mennyiség miatt nevezzük az ásványi anyagokat makroelemnek is.

A nyomelemek testünk tömegének kevesebb, mint 0,005 százalékát teszik ki, naponta néhány milligrammra van szükségünk belőlük. Ilyen például a cink, fluor, jód, kobalt, króm, mangán, molibdén, réz, szelén és a vas. Az elnevezés pedig arra utal, hogy „nyomokban” található meg a szervezetünkben, illetve mikroelemekként is kategorizálhatjuk őket.