Az ételallergia egy része hiszti?

A hiszti persze erős kifejezés, de míg Európában száz emberből egy számít ételallergiásnak, addig önbevallás alapján az arány 20-40 százalék.

Az ételallergia vagy -intolerancia tünetei közt szerepel a puffadás, hasmenés, különféle bőrtünetek és fáradékonyság. Ám az Európai Allergológusok és Klinikai Immunológusok Társaságának adatai szerint a fent említett 20-40 százalék különösebb rendellenes immunválasz nélkül utasít vissza ételeket. A háttérben ilyenkor pszichés ok, vagy gyomor illetve bélrendszeri betegségek állhatnak.

Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem adjunktusa szerint viszont semmiképp nem érdemes önmagunkon kísérletezni. Olyan tipikus tünetekről van ugyanis szó, amelyek hátterében számos probléma állhat, így a konklúzió kimondását mindenképp bízzuk szakorvosra. Az ételallergia mögött kóros immunreakció áll, a keringés összeomlásával, fulladásos tünetekkel járó, életveszélyes anafilaxiát is okozhat - súlyos esetben. Ami a tényeket illeti, a gyerekek öt-nyolc százaléka ételallergiás, de többségük "kinövi", felnőttek körében ez az arány már csak egy százalék.

Ételintoleranciának a közvélemény a fruktóz és a laktóz emésztési zavarát nevezi. Ezek az anyagok emésztetlenül jutnak a vastagbélbe, ahol baktériumok bontják le, innen a jellegzetes tünetek. Az ételaverzió (idegenkedés, undor) hátterében viszont főként lelki okok állnak. Azért nagyon veszélyes, hogy ha az ember önmagát diagnosztizálja és hagy el bizonyos ételeket, mert életfontosságú tápanyagoktól foszthatja meg magát. Ennek pedig már fizikai tünetei is lesznek.

Sokan már csak akkor jutnak el orvoshoz, amikor már komoly problémákkal küzdenek. Pálfi Erzsébet ezért azt kéri, ne a különböző divatoknak, barátoknak ismerősöknek higgyünk, hanem ha úgy érezzük baj van, forduljunk szakemberhez!