Cikluszavarok és hízás: az ösztrogéndominancia jelet

A női testben termelődő sok hormon közül a nemi hormonok „vezéregyéniségei” az ösztrogén és a progeszteron. Ha a kettő aránya felborul, és jelentős túlsúlyba kerül az ösztrogén, akkor úgynevezett ösztrogéndominancia alakul ki, amelynek változatos tüneteket okoz.

Az ösztrogén nevű nemi hormonnak összetett feladatot kell ellátnia: egyrészt szerepe van a menstruációs ciklus szabályozásában, másrészt befolyásolja a másodlagos női nemi jelleg fejlődését, harmadrészt pedig összetett folyamatok által hozzájárul a zsírraktározáshoz. Éppen ezért, ha az ösztrogén aránya felborul a progeszteronhoz képest, az a szervezet számos folyamatára kihatva változatos tüneteket okozhat – mondja dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.

De vajon mi befolyásolja az ösztrogén szintjének változásait? Az olyan általános tényezőkön kívül, mint az idősödés és az átfogó egészség, vannak olyan állapotok is, amelyek a hormonális egyensúly megbontásával végső soron ösztrogén dominanciához vezetnek. Elsősorban ilyen a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A PCOS egy komplex kórkép, amely nem csupán nőgyógyászati problémákat okoz (menstruációs zavarok, ciszták a petefészekben, meddőség, stb.) hanem az egész hormonháztartást befolyásolja.

A ösztrogéndominancia tünetei személyenként változhatnak, főként attól függően, mennyire súlyos a hormonális egyensúlyvesztés. Ezért korántsem biztos, hogy mindenkinél minden tünet mutatkozik, illetve az is előfordulhat, hogy más panaszok kapcsán merül fel ez a lehetőség. A 10 jellemző tünet:

• Szabálytalan ciklus. Ez az egyik legjellegzetesebb tünet, hiszen minél erőteljesebbek a menstruációs ciklus változásai, annál inkább valószínűsíthető a hormonszintek változása is.
• Fokozódó PMS-tünetek. Minél magasabb az ösztrogénszint, annál inkább felerősödhetnek a PMS (premenstruációs szindróma) tünetei, például a puffadás, a hátfájás, a hangulatingadozás, a feszültség.
• Hangulatváltozások. Az ösztrogén dominancia szélsőséges hangulati változásokat is okozhat, amelyek jelentkezhetnek a menstruáció előtt és/vagy utána is.
• Csökkenő libidó. Miközben az optimális ösztrogénszint hozzájárul a hüvelyszárazság elkerüléséhez és a szexuális vágyhoz, a túl magas hormonszint a hangulatváltozások, fáradtság, fokozódó PMS tünetek miatt negatívan hat a libidóra.
• Koncentrációs nehézségek.A túl magas és a túl alacsony ösztrogénszint is eredményezhet fejfájást és koncentrációs nehézséget (a migrénes nők közel fele be is számol róla, hogy a rohamok kapcsolatban vannak a menstruációs ciklusukkal).
• Puffadás, felfúvódás. A puffadás általában a vízvisszatartás következményeként alakul ki, valamint hatással van rá a víz- és sóháztartás egyensúlyának felborulása is. Ezeket a folyamatokat pedig az ösztrogén és más hormonok fluktuációja is befolyásolja.  
• Hőhullámok. A hőhullám tipikusan a menopauzára utaló tünet, de az ösztrogén dominanciával is összefüggésbe hozható, különösen, ha még nem jár valaki a klimax közelében.
• Emlőérzékenység. A menstruációs ciklus során a mellek érzékenysége gyakran az ösztrogénhez képest csökkent mennyiségű progeszteron következménye. Ez általában természetes jelenség, de más tünetek mellett akár ösztrogén dominanciára is utalhat.
• Hízás, súlygyarapodás. Különösen a has körüli zsírpárnák gyarapodása lehet a hormonális egyensúlyzavar tünete, ám ez a klimax körül gyakran nem kap elég figyelmet – mondván, mindez az idősödéssel jár, amikor mindenképpen csökken az ösztrogén és a progeszteron szintje is. Aminek azonban érdemes utánajárni, hogy a progeszteron szintje drasztikusabban csökken-e, mint az ösztrogéné, ez ugyanis folyamatos súlygyarapodást okozhat.  
• Álmatlanság. A fenti tünetek megléte is okot adhat az alvászavarra, azonban azt is érdemes tekintetbe venni, hogy önmagában is összefüggés lehet a magas ösztrogénszint és az alvásproblémák közt.

Mint látható, az ösztrogén dominancia szerteágazó tünetekkel hívhatja fel magára a figyelmet, amelyet érdemes kivizsgálással ellenőrizni. Ha a laborvizsgálatok is ezt a diagnózist igazolják, hormonpótlással és bizonyos életmód szabályok betartásával sokat lehet tenni a felborult egyensúly rendezéséért, a jobb életminőségért.