COVID: ezt érdemes tudni a tesztekről

Aki azt szeretné tudni, hogy a védőoltás vagy a betegség hatására jelen van-e a szervezetében megfelelő mennyiségű antitest, akkor az ellenanyagszint-mérést kell választania. Az antitest és antigén gyorstesztek másra valók.

Javában folyik a koronavírus elleni vakcinázás Magyarországon is, és nemcsak a beoltottak, de az oltásra várók is érthető módon szeretnék megtudni: védetté váltak-e a vírus ellen? Emiatt egyre nagyobb a kereslet a különböző, ellenanyagokat kimutató tesztek iránt, de a kérdés megválaszolása azért nem ilyen egyszerű. A leglényegesebb tudnivalókat Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója foglalja össze.

Antitest és antigén

Nevük hasonlósága miatt a laikus könnyen keveri az antigén és antitest gyorstesztet, pedig a két vizsgálati típus teljesen eltérő. Az antigénteszt a COVID-19 vírus egyik fehérjéjét mutatja ki, a fertőzést (a vírus jelenlétét a szervezetben) igazolhatja a szervezetben a 2-5 naptól kezdve. Az orr- és garatváladékot ilyenkor nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével elemzik, az eredmény már 15 perc múlva készen áll.

Az antitest (ellenanyag) gyorsteszt szintén egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével működik, és a COVID-19 vírus fehérjéi ellen, a szervezet által termelt ellenanyagokat képes kimutatni egy vércseppből. A fertőzést követően ugyanis a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG.

Az antitest gyorstesztek szerepe inkább az, hogy egy lehetséges fertőzést kimutassanak és azt, hogy a betegség mely szakaszában járhat a beteg. A védelem tehát ezekkel nem mutatható ki, a védettség igazolása jóval bonyolultabb.

Az ellenanyag szintjének mérése

Az ellenanyagszint-mérés vénás vérből történik laboratóriumi eljárással. Minden esetben az laborban elemzik a vért, és abból határozzák meg a vírus S tüskefehérjéje ellen termelt antitestek mennyiségét. Így járnak el azoknál, akik már átestek a fertőzésen, és azoknál is, akiket már beoltottak. A jelenlegi egészségügyi gyakorlatban ez a legelterjedtebb és legkönnyebben mérhető ellenanyag-vizsgálat.

A tesztet a betegségből való gyógyulást követően bármikor, a vakcináknál pedig a második oltás után 2-3 héttel érdemes elvégeztetni: az esetek túlnyomó részében ilyenkor megfelelő mennyiségű ellenanyagot mutatnak ki a vizsgálat során, ami árulkodik a védettségről. A vakcinák működése, hatékonysága és az általuk kiváltott ellenanyagszint is eltérő, jelenleg még most is kutatják, hogy egy-egy vakcina hatását milyen más ellenanyag-vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Ha tehát valaki azt szeretné tudni, hogy a védőoltás vagy a betegség hatására jelen van-e a szervezetében megfelelő mennyiségű antitest, akkor gyorstesztek helyett az ellenanyagszint-mérést válassza.