COVID: így lehet megküzdeni a bezártsággal

A koronavírus-járvány miatt már egy jó éve élünk „bezárva”, ami erős pszichés megterhelést jelent mindenki számára. A legkiszolgáltatottabbak a mentális betegségekben szenvedők és a szenvedélybetegek, de mindenkinek érdemes tennie az ellen, hogy csökkentse a nyomást.

Bő egy év telt el a COVID-19-járvány világméretűvé válása óta, az elhúzódó járványhelyzet komoly mentálhigiénés kihívás elé is állította az emberiséget. Ezeknek a problémáknak az azonosítása és kezelése gyakran háttérbe szorul, holott hatásuk jelentős: fontosságuk abban is rejlik, hogy a nem megfertőződő populációt is, potenciálisan a teljes társadalmat érintik.

Három fontos tényező

Melyek is lehetnek ezek? Erre ad választ a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent írásában Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa.

Jelen helyzetben három tényező jelent fokozott mentális megterhelést:

• a letális kockázat és a szomatikus szövődményektől való félelem (az önmagunk és szeretteink életéért és egészségéért való aggodalom);
• a járványgörbe mérséklésének érdekében hozott intézkedések (pl. a kijárási tilalom, a fizikai távolságtartás, stb.) hatására tapasztalható szociális és fizikai elszigeteltség;
• az intézkedések következményeként fellépő munkanélküliség, anyagi bizonytalanság okozta szorongás.

Mentális betegek és károssá váló szenvedélyek

Számottevő egyéni különbségek figyelhetők meg abban, hogy a járvány kit hogyan érint, de bizonyos társadalmi rétegeket és csoportokat egyértelműen jobban sújt, mint másokat. Például a mentális betegségekben szenvedőket, akik egyrészt a tüneteik miatt fokozottan ki vannak téve a járvány keltette szorongásnak, amely tovább ronthatja az állapotukat. Másrészt több kutatás is azt mutatja, hogy a mentális betegek körében magasabb a fertőzés kockázata, ráadásul fertőzöttségük esetén nehezebben jutnak kezeléshez.

A mentális betegek csoportján belül kiemelten veszélyeztetettek a különböző pszichoaktívszer-függőségekben (pl. alkohol, nikotin, drogok) szenvedők csoportja. A járványhelyzet és a vele járó súlyos gazdasági válság növeli az általános szorongásszintet, a pszichoaktív szerek pedig – szorongásoldó tulajdonságuk miatt – sokaknak jelentenek rövid távú maladaptív megküzdési formát, ezért világszerte várható a visszaélésszerű használat növekedése.

További speciális probléma az addikciókon belül az internet, a videójátékok, a szerencsejáték, valamint a pornográf tartalmak használatának és problémás használatának növekedése. A fizikai elszigeteltséggel járó negatív érzelmek és az internetes tevékenységek, videójátékok feszültségoldó és jutalmazóképessége növeli a használat problémássá válásának kockázatát, ami a népesség jelentős hányadát érinti.

Mit tehetünk ellene?

Ezek elkerülése érdekében fontos hangsúlyozni például a napirend fontosságát, amit akkor is érdemes kialakítani és követni, ha a családtagok otthonról dolgoznak és/vagy tanulnak. Emellett kiemelt jelentőségű a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges étkezés és elegendő folyadékfogyasztás, a testi higiénia. Találni kell módot a rendszeres és kiadós testmozgásra, amely szintén elengedhetetlen a jó fizikai állapothoz és közérzethez.

Lehetőség szerint ápolni kell a társas kapcsolatokat, ha személyesen nincs erre mód, akkor telefonon vagy az interneten keresztül. A specifikus javaslatok között hangsúlyozzák a digitális eszközökkel töltött idő szabályozását, a tudatosság és az önmonitorozás fontosságát, a technológiamentes idősávok vagy tevékenységek beiktatását (pl. családi étkezések, az esti lefekvés előtti idő), a gyerekek képernyőidejének és internetes tevékenységeinek a monitorozását és szabályozását, a nagyobb gyerekek bevonását a szabályalkotásba, a szülői példamutatás jelentőségét, valamint probléma esetén a szakmai segítség igénybevételét.