Csomók a bőr alatt: baj lehet?

A bőr alatti csomók riadalmat kelthetnek, hiszen az ember attól tart, rosszindulatú daganat okozza. Kizárni sajnos kizárni ezt a lehetőséget sem lehet, ám érdemes tudni, sok más állapot is kiválthatja a problémát.

Az emberek többsége, ha csomót talál a testén, biztosan aggódva figyeli, tapogatja, jó hír azonban jó hír, hogy ezek többsége ártalmatlan és nem ad okot pánikra. Természetesen előfordulhat, hogy rosszindulatú az elváltozás, ám hogy kiderüljön, pontosan mivel is áll szemben a beteg, fontos a mielőbbi kivizsgálás. Már a fizikális vizsgálat (szemrevételezés, tapintás) is sokat elárulhat az elváltozásról – mondja dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa. 

Gyakori csomók

Tapinthatunk csomót a bőrben, a bőr alatti zsírszövetben, kötőszövetben, de valamely felületes szervünkben (pajzsmirigy, emlő, here) is. A jóindulatú csomókra általában a következők jellemzőek:

• puha vagy rugalmas tapintású;
• mobil, vagyis mozdítható, nem kapaszkodik össze a környezetével;
• mérete stagnál vagy csak lassan nő;
• érintésre gyakran fájdalmas.

A fent említett jelek azonban csupán általánosságok, diagnózist erre alapozni nem lehet. A lágyrész ultrahanggal azonban pontosan meg lehet állapítani a csomó helyét, a méretét, az ultrahangos szerkezetét és azt is, hogy milyen a viszonya a környezetéhez. A leggyakoribb jóindulatú csomók:

• Ciszta: gyakoriak a folyadékot tartalmazó kisebb-nagyobb képletek, az úgynevezett ciszták, amik legtöbbször emlőben, pajzsmirigyben vagy például mellékherében felületesen helyezkednek el. Előfordulhat folyadéktartalmú tömlő a térdhajlatban (Baker-ciszta), vagy sűrű kocsonyás anyaggal telt, kemény csomó az inak mentén (ganglion).
• Lipoma: gyakori jóindulatú zsírdaganatok. A test bármely részén megjelenhetnek a bőr alatti zsírszövetben, de leggyakrabban a vállon, a törzsön, a végtagokon fordulnak elő, és akár ökölnyi méretűre is megnőhetnek. A kisebb lipomák nem igényelnek kezelést, a nagyok azonban fájdalmat okozhatnak, és kozmetikai okokból is ajánlott lehet a sebészi eltávolításuk.
• Dermatofibroma: kis, kemény, tömör csomók, melyek a bőr kötőszövetéből indulnak ki, és a bőrfelszínen észlelhetők. Leggyakrabban fiatal nőkön, a lábakon jelentkeznek, általában nem igényelnek kezelést.
• Duzzadt nyirokcsomó: a nyirokcsomók kicsi, bab alakú mirigyek az immunrendszer nélkülözhetetlen részei, melyek egyfajta szűrőként funkcionálnak. Megduzzadhatnak, legtöbbször valamilyen fertőzésre adott válaszként- ilyenkor nem csak megnőnek, de fájdalmassá is válhatnak. A nyakon, a hónaljban, a combhajlatban tapinthatók ki legkönnyebben.

Vizsgálat

Az ultrahang segít a diagnózis felállításában, egy nem invazív, teljesen biztonságos, többször is ismételhető vizsgálati módszer. Az ultrahangos szakorvos meg tudja állapítani, hogy a vizsgált csomó hol, melyik szervben helyezkedik el, milyen a szerkezete, folyadékos cisztáról, vagy más szövetből álló csomóról van szó. Megfigyeli a daganat határait, esetleges erezettségét.

Sokszor az ultrahangos vizsgálat után nincs teendő, vagy időszakos kontrollt javasol a vizsgáló orvos. A pontos diagnózis érdekében azonban szükség lehet biopsziára. Vékony tűvel sejteket, vastag tűvel szövetet lehet nyerni a daganatból, a mintavételt minden esetben ultrahang vezérelve végzik, illetve olykor indokolt lehet egyéb képalkotó vizsgálatok (CT, MR) elvégzése.