Cukorpótlók és édesítők - mi a különbség?

Íz és kalóriatartalom a különbség, a magyarok többsége pedig előbbi alapján választ.

A magyarok egyre kevesebb cukrot fogyasztanak, a tendencia főleg az üdítőknél figyelhető meg: az elmúlt évben 8-ról 27 százalékra nőtt az édesítőszerek aránya. A vásárlási szokásokat tekintve az üdítők és gyümölcslevek esetén választunk leginkább olyan terméket, ami cukor helyett édesítőszert tartalmaz, utána következnek a lekvárok és egyéb gyümölcskészítmények, majd a tejtermékek és az édességek. 

A Szinapszis friss kutatásából az is kiderül, hogy a magyar ember leginkább az íze alapján választ édesítőt, legyen szó porról, tablettáról vagy folyadékról. A termék kalóriatartalma mindössze negyedik a szempontok listáján. A lényeg, hogy a cukor édes ízét akarjuk pótolni. 

És itt merül fel a kérdés: édesítő vagy cukorpótló? Előbbiből, mint például szacharinból, az aszpartámból, sztíviából vagy aceszulfám-K-ból egységnyi adag akár a cukor édességének százszorosát is adhatja, és gyakorlatilag kalóriamentesek. Tény viszont, hogy az ízük valóban "más". 

A cukorpótlók - eritrit, nyírfacukor, szorbit - nem jelentősebben édesebbek a kristálycukornál, és kalóriaszintjük sem feltétlenül alacsonyabb. Legyen szó akár édesítőről, akár cukorpótlóról, ha valaki nem lépi túl a csomagolásán jelzett megengedhető napi beviteli értéket, ezen termékek fogyasztása nem károsítja az egészséget.