Ebben más a teljes kiőrlésű gabona
Az egészséges táplálkozás egyre hangsúlyosabb elemeit alkotják a teljes kiőrlésű maglisztből készült termékek, de miben tér el egy „teljes kiőrlésű” kenyér a hagyományostól?
A megszokott, fehér búzaliszt valójában „csak” a magbelsőt tartalmazza, vagyis őrlés előtt eltávolítják a korpát és a csírát. Teljes kiőrlésű lisztről akkor beszélünk, ha az a teljes magot (a magbelsőt, a korpát és a csírát is) tartalmazza.
Szénhidrát és rostok
Utóbbi esetben több hasznos összetevő marad a lisztben, lassabb a szénhidrátok felszívódása, de a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek sötétebbek, tömörebbek, és ízben se a klasszikus „fehér kenyeret” várjuk tőlük. Előnyös élettani hatásuk miatt érdemes naponta többször is teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasztani.
A teljes kiőrlésű magvak egyik előnye magas magnéziumtartalmuk, ezt a nyomelemet több száz enzimrendszer használja szervezetünkben, létfontosságú az agy, a szív és a csontok számára. A legtöbb magnéziumot (283 mg / 100 g)a búza tartalmazza.
Cukorbetegek és fogyni vágyók számára is javasolt teljes kiőrlésű termékek fogyasztása, mert ugyan nem tartalmaznak kevesebb szénhidrátot, ám emellett magasabb a rosttartalma. A szénhidrátok így lassabban szívódnak fel, illetve a rostok vizet vesznek fel, megnő a térfogatuk, és tovább nyújtják a jóllakottság érzését.
Vitaminok és százalékok
Rosttartalmuk mellett a teljes kiőrlésű gabonák E-vitamint, többféle B-vitamint, illetve a magnézium mellett vasat, cinket és szelént.
Figyelni kell azonban a termékleírást, mert a definíció nem teljesen egyértelmű. A teljes kiőrlésű liszt fogalma vitán felül áll, ám nem biztos, hogy a megvásárolni kívánt kenyér, pékáru, tésztaféle 100 százalékban ilyen lisztből áll – ezt érdemes a csomagoláson ellenőrizni.
Az EU-s ajánlás szerint ugyanis azokra az ételekre lehet alkalmazni a „teljes kiőrlésű” címkét, amelynek 100 grammja legalább 27 gramm teljes kiőrlésű magvat tartalmaz.
