Egyre gyakoribb az allergiás asztma gyerekeknél

Az allergiás betegségek számának emelkedésével egyre inkább jellemző, hogy már kisgyermekkorban is megjelennek az allergiás asztma tünetei. Milyen panaszokból gyaníthatjuk, hogy a gyermeknél allergia és asztma is fennáll?

A felsőlégúti allergia, másnéven szénanátha tünetei már 2-3 éveseknél is megjelenhetnek, az allergiások számának emelkedésével pedig a gyerekek körében is egyre gyakoribbak a tünetek. A szénanátha orrfolyást, tüsszögést, szem- és orrviszketést, orrdugulást, könnyezést okozhat.

Ezt a tavaszi és nyári időszakban elsősorban a szabadban szálló virágpor, vagyis pollenek okozzák, de kiválthatja más allergén is, ami az év bármely időszakában okozhat panaszt, így tavasszal és nyáron is. Ilyen allergének a házipor, a penészgomba vagy az állati szőrök és hámsejtek – mondja Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. 

Az allergiás asztma tünetei és kezelése

Ha az allergiás szenzitizáció nemcsak szénanáthás, hanem asztmás tüneteket is eredményez, akkor már nem felsőlégúti allergiáról, vagy szénanátháról, hanem allergiás asztmáról beszélünk. Ilyenkor a két betegség egy időben van jelen a betegnél, vagyis megvannak a szénanáthás tünetek, de emellett a gyerekeknél asztmás panaszok – mellkasi szorító érzés, köhögés, nehézlégzés, légszomj, fulladás érzés, sípoló kilégzés – is jelentkeznek.

Allergiás asztma esetén az allergia elleni terápia mellett a gyermek asztmáját is kezelni kell, ehhez asztma inhalátort kell használni, pontosan az orvos által felírt adagolásban. A gyógyszer hatóanyagai segítenek az asztmás légutak gyulladását enyhíteni és a hörgők beszűkülését csökkenteni, így rendszeres alkalmazásuknak köszönhetően az asztmás tünetek megszűnnek vagy legalábbis csökken a gyakoriságuk.

Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető. Megfelelően beállított, személyre szabott terápiával a tünetek nem zavarják a gyerek mindennapjait, sportolhat is mellette.

Elmúlhat?

Általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb korban jelentkezik az asztma, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyermek idővel – általában a serdülőkor végére – kinövi a betegséget. Ez elsősorban a nem súlyos asztmás gyerekeknél következhet be, és inkább azoknál, akiknél a családban nincs allergiás betegség – így kisebb az esély öröklött genetikai hajlam jelenlétének, ami növelné a betegség kialakulásának kockázatát – és az allergiás hajlam hiányában az asztmás tüneteik inkább csak légúti fertőzések kapcsán jelentkeznek.

Előfordul azonban, hogy a kisiskolás-serdülő korra megszűnő asztmás tünetek később, felnőttkorban visszatérnek. Ilyenkor tanácsos ismét tüdőgyógyászhoz fordulni.