Életveszélyes tévhitek

A szív- és érrendszeri problémákat a legkevésbé sem lehet félvállról venni, a tévhitek életveszélyesek lehetnek.

Könnyen bajba kerülhetünk, ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, félinformációkkal rendelkezünk a jelekről, a probléma jelentőségéről, illetve ha tévképzeteink vannak róluk. Utóbbiak eloszlatására emelt szót Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa. 

Előbb a leggyakoribb "tévhitek", utána a cáfolat röviden. 

Fiatalság és fájdalom 

Fiataloknak nincs okuk szívbetegségtől tartani. Nem igaz, szívbetegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek főleg azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, nem mozognak és dohányoznak. 

A magas vérnyomásnak tünetei vannak, amit érez az ember. Nem igaz. A "csendes gyilkosra" sokszor csak rutin orvosi ellenőrzésen derül fény. Az apró jelek pedig: fejfájás, tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik. Romló koncentráció és  egyensúlyérzék, verejtékezés, a múló látászavar. 

A szívinfarktust mindig mellkasi fájdalom jelzi. Nem minden esetben igaz. Légszomj, hányinger, szédülés, gyengeségérzet, karokban, állkapocsban, nyakban, hátban megjelenő fájdalom is jelezheti. Ezen tünetek esetén mentőt kell hívni! 

Öröklődés, koleszterin és sport 

Az ember tehetetlen, mert a szívbetegség öröklődik. A hajlam igen, de az egyén sokat tehet az elkerülése érdekében: életmód és rendszeres kardiológiai kontroll, amennyiben szükséges, kezelés. 

A koleszterinszintre csak a középkorúaknak kell figyelni. Nem igaz. Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente kell méretni. A fiataloknak főleg akkor kell erre figyelniük, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg. 

A lábfájdalomnak az öregedéshez van köze, nem a szívhez. Nem igaz. Ha a lábban, vádliban jelentkező fájdalom eleinte csak járáskor, később már nyugalomban is jelentkezik, könnyen lehet a háttérben perifériás artériás betegség. 

A gyors szívverés az infarktus jele.  áll a háttérben. Ez pedig egy olyan, érszűkülettel járó betegség, ami kezeletlenül könnyen stroke-hoz vagy szívinfarktushoz vezethet. 

Szívbeteg ember nem sportolhat. Ez egyáltalán nem igaz, sőt! Akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívaknak.