Főkategóriák

Elhúzódó köhögés: ez lehet a háttérben

A megfázás és vírusfertőzések okozta panaszok általában hét-tíz napon belül megszűnnek, ám minden negyedik felnőttnél a köhögés még jóval azután is megmaradhat, hogy a megfázásos panaszok már elmúltak. Mik az elhúzódó köhögés okai és hogyan kezelhetők?

A köhögés szervezetünk természetes védőreflexe, melynek során a légutakba került irritáló anyagoktól igyekszik megszabadulni. Légúti megbetegedésekben ez rendkívül hasznos, hiszen elősegíti a légutakban termelődő nyák távozását, ezzel is támogatva gyógyulásunkat – magyarázza dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász-allergológus, a Tüdőközpont orvosa. Az akut köhögés leggyakoribb okai a felső légutak vírusos vagy bakteriális fertőzései, míg a krónikus köhögés hátterében főként az orr- és melléküregek betegségei, asztma, refluxbetegség, a dohányzás vagy egyéb irritáló tényezők okozta krónikus hörghurut, bronchiectasia állhat, de az ACE-gátlók (a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik csoportjának) mellékhatásaként és stressz tünetként is jelentkezhet.

Fertőzések után

A felső légúti megbetegedést követően kialakuló ún. szubakut köhögés három vagy több hétig elhúzódik. Az American College of Chest Physicians áttekintése szerint azonban a betegek több, mint fele kezelés nélkül felgyógyul a betegségből. A fertőzések utáni elhúzódó köhögés a szubakut köhögés egyik fajtája, és a többi tünet elmúltával hetekig, vagy akár hónapokig is eltarthat, és krónikus köhögéssé fejlődhet. Az influenzán vagy COVID-on túl számos egyéb légúti fertőzés után is tapasztalhatunk hosszan elhúzódó köhögést:

megfázás, szövődményes nátha (arcüreggyulladás),
torokgyulladás,
légcső- vagy hörgőhurut,
tüdőgyulladás (vírusos és bakteriális) tüneteként.

Krónikus köhögést tarthat fenn igen gyakran a hátsó garatfali csorgás is, ami elhúzódó felső légúti gyulladás miatt alakul ki. Ilyenkor a felgyűlt váladék a garat felé csorog folyamatos köhögésre ingerelve a betegeket. Az alapbetegség megszüntetésével a köhögés elmúlik.

Mivel csillapíthatjuk?

A legfontosabb kiemelni, hogy a köhögés egy tünet, aminek mindig meg kell keresnünk az okát, és ezt a kiváltó okot kell megszüntetnünk. Általánosságban elmondható, hogy enyhébb esetekben tüneteinket mérsékelhetjük pl. bőséges folyadékfogyasztással, hidegpárásító használatával, légúti hurut idején átmenetileg váladékoldó szedésével is. Kerüljük a légutakat irritáló anyagokat (por, dohányfüst, légszennyezettség, vegyszerek stb.), az allergiások pedig a tüneteiket okozó allergéneket. Tartós, elhúzódó köhögés esetén ne nyomjuk el a tüneteinket köhögéscsillapító készítményekkel, hanem feltétlenül forduljunk orvoshoz.

A légúti fertőzéseket követő elhúzódó köhögés jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, nehezíti a munkavégzést, éjszaka pedig a nyugodt, pihentető alvást is zavarja. Amennyiben tüneteink két hónapnál tovább tartanak, feltétlenül indokolt a fül-orr-gégészeti, allergológiai, tüdőgyógyászati, esetenként belgyógyászati kivizsgálás, ezek keretében labor- és képalkotó vizsgálat is. A kivizsgálás célja, hogy a szakorvos kizárhassa többek között a súlyosabb légúti betegségeket, illetve a nem légúti eredetű, de szintén tartós köhögést okozó eltéréseket (pl. a szív, pajzsmirigy, hasi szervek betegségeit). Elhúzódó köhögés esetén ne nyomjuk el a tüneteket, hiszen ezek súlyos szövődményeket okozhatnak, vagy késleltethetik komolyabb tüdőbetegségek felfedezését. Köhögéscsillapító készítmény felírására általában ritkán, csak indokolt esetben és átmenetileg kerül sor (pl. bordatörés esetén, vagy az éjszakai alvás biztosítása érdekében). Ezekben az esetekben pedig ne késlekedjünk orvoshoz fordulni: