Emésztőrendszeri problémákat is okozhat a COVID
A koronavírussal fertőzött betegeknél gyakoriak az emésztőrendszeri tünetek, amelyek a gyógyulás után is maradhatnak. A vírus belobbanthat korábban nem diagnosztizált, súlyos emésztőrendszert érintő betegségeket is.
Az új koronavírusról ismert, hogy az úgynevezett ACE-2 receptorokhoz kapcsolódik a hámsejtek felszínén, amelyek jelen vannak a tüdőben és a tápcsatorna teljes területén egyaránt. A vírus tehát károsíthatja a gyomor és béltraktus teljes szakaszán, a májban és az epeutakban jelen lévő hámsejteket.
A fertőzötteknél igen gyakoriak az emésztési panaszok: émelygés, hányinger, hasmenés, hasi fájdalom, görcsök és súlyos esetben bélvérzés – mondja Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus főorvosa.
Epe, gyomor, bélrendszer
Minden ötödik betegnél csak az emésztőrendszert érintő panaszok lépnek fel izoláltan, esetleg szag- és ízvesztéssel kombinálva. A tipikus felsőlégúti tüneteket produkáló fertőzöttek 40-50 százalékánál viszont a betegség az emésztőrendszert is érinti, és ezek sokkal gyakoribbak és komolyabbak a súlyos eseteknél. Általánosságban elmondható, hogy önmagában a koronavírus nem képes belső vérzést okozni, ugyanakkor a már meglévő hámsérüléseket a bélrendszerben, a gyomor felmaródásait, a nyelőcsővisszér tágulatot képes irritálni annyira, hogy azok vérezni kezdjenek.
Sok COVID-betegnél epepangásra utaló tünetek is megfigyelhetők, hasonlóan ahhoz, mintha az epeutak elzáródtak volna. Megváltoznak a laboratóriumi leletek, akár a duplájára emelkednek a máj enzimértékei, és émelygés, hányinger lép fel, pedig nincs valódi mechanikai elzáródás az epeutakban. Ilyenkor az epe kiválasztás sejtszintű zavara vezet a folyamat kialakulásához és eredményezi a tüneteket. A COVID-betegeknek a fertőzésből való gyógyulást követően 4-6 héttel érdemes gasztroenterológushoz fordulni, aki ellenőrzi a máj állapotát és gyógyulását.
Maradványtünetek
Bár tipikus, csak a COVID-19-re jellemző emésztési maradványtünetekről nem beszélhetünk, az biztos, hogy a tápcsatorna működési zavara jól kimutatható a fertőzésen átesett pácienseknél még hetekkel később is. A vírus megtámadja azokat a hámsejteket, amelyekhez kötődött, ez igaz a gyomorra, a teljes bélrendszerre és a májra, valamint jelentősen károsodik a bélflóra.
Irritábilis Bél Szindróma (IBS) jelentkezhet, felszívódási zavarok léphetnek fel és fellángolhatnak korábban nyugvó állapotban lévő gyulladásos betegségek is, így például az IBD (Inflammatory Bowel Disease) is, azaz a krónikus bélgyulladás. Ráadásul a fertőzés legyőzésére kapott gyógyszerek és antivirális készítmények tovább rontják az emésztőrendszer állapotát.
Dr. Sike Róbert szerint pár héttel a betegség legyőzése után mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni: ”Egyrészt sokkal könnyebb egy gasztroenterológusnál megoldást találni az emésztőszervi panaszok csökkentésére, másrészt talán még fontosabb, hogy a COVID aktivizálhat igen komoly emésztési kórképeket. Ezek a betegségek tulajdonképpen már korábban is fennállhattak, csak tünet hiányában nem tudott róluk a páciens, így fény derülhet például egy lappangó IBD-re vagy egy időskori daganatra egyaránt.