Ezek a jelek cukorbetegségre figyelmeztetnek
Miért fontos a korai tüneteknél felismerni a cukorbetegséget, és hogyan segíthet az időben megkezdett életmódváltás a szövődményeinek csökkentésében?
Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és több mint 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel a KSH adatai szerint, nagy részük 2-es típusú diabéteszes. A cukorbetegséget sokszor csak akkor fedezik fel, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, és a szövődmények panaszokat okoznak. A cukorbetegség olyan magas vércukorszintekkel jellemezhető anyagcserezavar, aminek a hátterében vagy az inzulin termelés hiánya vagy az inzulin hatás elégtelensége áll. A kettő együttesen is előfordulhat – mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.
- 1-es típusú diabétesz: autoimmun eredetű a kórósan működő immunrendszer károsítja a szigetsejteket.
- 2-es típusú diabétesz: kezdetben csökkent inzulin hatás inzulinrezisztencia jellemzi, amelyhez később a károsodott béta sejtek működési zavara is társul.
- Egyéb speciális típusok: bétasejt-működés genetikai zavara, inzulinhatás genetikai zavara, hasnyálmirigy állományának pusztulását okozó kórképek, endokrin betegségekhez társulva, gyógyszerek, kémiai anyagok kiváltotta típusok, bizonyos genetikai szindrómák.
- Terhességi (gesztációs diabétesz) amit a várandósság alatt diagnosztizálnak.
A gyakoribb, 2-es típusú diabéteszt megelőzi a pre diabétesznek nevezett állapot. Ennek három fajtája létezik: a csökkent glukóz tolerancia (IGT), az emelkedett éhgyomri vércukorszint (IFG) vagy e kettő együttes megjelenése. A normál vércukorszint étkezések előtt 4,5–5,5 mmol/l közötti, és étkezések után másfél órával sem magasabb7,8 mmol/l-nál. Diabétesz esetén az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 6 mmol/l-t, az étkezések után mért pedig a 8–10 mmol/l-es szintet.
Tünetek és kockázati tényezők
A 2-es típusú cukorbetegség évek alatt, lassan fejlődik ki, és nagyon sokáig nem mutat tüneteket. Ugyanakkor a talaján kialakuló szövődmények közül például az érkárosodásoknak már a cukorbetegséget megelőző állapotban, illetve még nem diagnosztizált cukorbetegség esetén is nő a kockázata. Nagyon fontos észrevenni a cukorbetegségre figyelmeztető jeleket, ezek közül a leggyakoribbak:
- éhség és fáradtság;
- szédülés mozgás közben;
- ingerlékenység;
- szomjúság és gyakoribb vizelés;
- szájszárazság és viszkető bőr;
- lassan gyógyuló sebek;
- gombás fertőzések;
- homályos látás, romló hallás.
Porochanvecz Marietta kiemelten felhívja a figyelmet azokra a kockázati tényezőkre, amelyek növelik a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ilyen:
- az elhízás (ha a haskörfogat nőknél nagyobb 80, férfiaknál 94 cm-nél, illetve a
- testtömegindex – BMI – több, mint 25;
- az ismert magas vérnyomás vagy szív- és érrendszeri betegség;
- a családban már ismert cukorbeteg van;
- a 45 év feletti életkor;
- a mozgásszegény életmód;
- a korábbi terhességi cukorbetegség, vagy 4000 gramm feletti súllyal szült baba;
- egyes gyógyszerek tartós szedése (pl. szteroid, mellékvese hormon-készítmény).
Aki ki van téve ezen kockázatok valamelyikének vagy akár többnek, és/vagy a fenti tünetek közül akár egyet is tapasztal, annak feltétlenül érdemes felkeresnie egy diabetológus szakorvost.
Az időben felismert cukorbetegség vagy a diabéteszt megelőző állapot esetén haladéktalanul megkezdhető a terápia, amelynek első lépése az életmódváltás. Ez magában foglalja a diétát és a rendszeres mozgást, és amennyiben szükséges, a gyógyszeres kezelést is. Megfelelő terápia esetén a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása, és így a szövődmények késleltethetők vagy megelőzhetők. A helyes életmód – táplálkozás, mozgás, a stressz visszaszorítása – nem csak a cukorbetegség rizikóját csökkenti, de segítségével a már kialakult betegségben is jelentős javulás érhető el.
Tanácsok a diabetológustól
A cukorbetegség egyik legfőbb kockázata az elhízás és a mozgásszegény életmód. Így érthető módon a megelőzésben és a cukorbetegség elsődleges terápiájában is kulcsszerepet kap az életmódkezelés. Ennek két alappillére az adott beteghez igazított diéta és napi szintű fizikai aktivitás.
- A rostban gazdag, döntően növényi élelmiszerek, a gyakori, kis mennyiségű étkezések a cukorbetegek étrendjének alappillérei. Értelemszerűen fontos kiiktatni a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket, és figyelni kell az ételek szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmát.
- A normál vércukorszint eléréséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás. Hetente összesen 150 perc, tehát két és fél óra közepes intenzitású fizikai aktivitás a minimum, ami szükséges ahhoz, hogy csökkenjen a vércukorszint és a testsúly, javuljon a sejtek inzulinérzékenysége, és a pre diabéteszből ne alakuljon ki 2-es típusú cukorbetegség, illetve, ha már kialakult, csökkenjen a szövődmények kockázata.
- A pre diabéteszben és a már diagnosztizált cukorbetegségben is rendkívül fontos az étkezés, a mozgás, és az esetlegesen szükséges gyógyszeres kezelés mellett a rendszeres önellenőrzés, tehát a vércukorszint rendszeres mérése főétkezések után másfél órával. Ez segít a páciensnek és a kezelőorvosnak is a beteg állapotának és az alkalmazott terápia hatásosságának a nyomon követésében.
