Ezek a kanyaró tünetei

Magyarországon nincs kanyarójárvány, csupán behurcolt esetekből származó megbetegedések. Pánikra semmi ok, azért mutatjuk a tüneteket. 

A kanyaró egy vírus okozta betegség, cseppfertőzéssel terjed. Igen könnyen, ha egy közösség tagjainak semmiféle védettsége nincs ellene, ha szervezetük még soha nem találkozott a vírussal, akkor tíz emberből kilenc megkapja, ha beteggel tartózkodik egy légtérben. De Magyarországon valamilyen szinten mindenki védett, még az is, aki az 1960-as években bevezetett védőoltások előtt született. Mert:

  • Ha valaki 1969 előtt született nagy valószínűséggel már gyermekkorában átesett a fertőzésen, így egy életre szóló védettség alakult ki.
  • Ha valaki '69 után, de 1989 előtt született, kötelezően csak egy oltást kapott, védettségét már kizárólag védőoltással szerezte. Nem biztos, hogy egész életére védettséget élvez, így számára javasolt egy második oltás.
  • Ha valaki 1989 után született, már két oltásban részesült, vélhetően teljes biztonságban van a kanyarótól. 

Tünetek 

Ha valaki megfertőződik, a betegség lappangási ideje 7-13 nap, majd jönnek a tünetek:

  • influenzaszerű jelek: magas láz, orrfolyás, köhögés, kötőhártya-gyulladás;
  • gyakoriak a szájon belül megjelenő pontszerű, fehér pöttyök;
  • ezek elmúltával az egész testen kiütések jelennek meg. 

Először a hajas fejbőrön, az arcon, majd a törzsön és a végtagokon is láthatóak lesznek. Nem viszketnek, egybefolyhatnak, és fokozatosan, körülbelül hat nap alatt múlnak el. A rossz hír, hogy a beteg már a tünetek megjelenése előtt négy nappal fertőzhet. 

Szövődmények 

Kanyarós betegek immunrendszere évekre legyengülhet, és viszonylag gyakoriak a szövődmények. Az esetek 30 százalékában alakulhat ki: 

  • agyhártyagyulladás,
  • középfül gyulladás,
  • tüdőgyulladás,
  • bakteriális felülfertőződés. 

A kanyaróról az ÁNSZ folyamatosan frissített aloldalán nyújt tájékoztatást