Ezek a tünetek maradhatnak COVID után

Hónapokig tartó, kellemetlen tünetek kínozzák az enyhébb lefolyású COVID-19-ból gyógyult emberek egyharmadát. Szaglás és ízlés elvesztése, memóriazavarok, kimerültség és tompult agyműködés. Az okokat egyelőre nem sikerült tisztázni, egyesek az immunrendszer harcának következményei lehetnek, másokat közvetlenül a vírus válthat ki.

A Webbeteg számol be a Washingtoni Egyetem tanulmányról, miszerint az új koronavírus okozta betegség enyhe vagy közepes lefolyású volt, még a gyógyulás után hónapokkal is tünetekről számol be. Az érintettek egyharmada számolt be kimerültségről, tompaságról, lelassult agyműködésről, illetve a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztéséről.

Egyharmaduk életminősége romlott

A kutatók 177, viszonylag fiatal és egészséges beteget követtek nyomon. A hosszasan fennálló tüneteket tapasztalók több mint 90 százalékánál a COVID lefolyása enyhe volt vagy közepesen súlyos, kórházi kezelésre nem volt szükségük. Kevesen tartoztak a betegség szempontjából a rizikófaktorba, például csak 13 százalékuknak volt magas a vérnyomása, 5 százalékuk volt cukorbeteg, 4,5 százalékuk pedig erős dohányos.

A legtartósabban fennmaradó tünetek a seattle-i betegek körében a kimerültség (14%), valamint a szaglás és az ízérzés elvesztése (14%) voltak. Tompaságról, kimerültségről vagy memóriazavarokról a betegek körülbelül 2%-a számolt be, összességében pedig a betegek közel 31%-a nyilatkozott úgy, hogy jelenleg rosszabb az egészséggel összefüggő életminősége, mint azelőtt, hogy elkapta a COVID-19-et.

Kimutatták azt is, hogy az életkor előrehaladtával kismértékben nőtt a hosszú távú tünetek fennállásának valószínűsége. A 18 és 39 év közötti betegek körülbelül 27, a 40 és 64 év közöttiek 30, a 65 éves és ennél idősebb betegek 43 százaléka számolt be tartósan fennálló tünetekről.

A vírus következményei

Ha azt vesszük, hogy az esetek egyharmadában a betegeket még hónapokig vagy akár évekig kísérik ezek az életminőséget nagy mértékben rontó tünetek, hatalmas számról van szó. Mindez arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak a kórházi betegekre kell koncentrálni, és hogy mindenkinek, minden eszközzel védekeznie kell a fertőzés ellen.

Bár ez a vizsgálat nem terjed ki nagy tömegekre, ám a kutatók szerint a világ más országaiból származó adatok is hasonló mintázatot mutatnak. Kiemelték, ez a mintázat megerősíti, hogy a COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus „egy kicsit komiszabb, mint sok egyéb vírus, amivel korábban meg kellett birkóznunk”.

És hogy mindez miért van? Ez egyelőre nem egyértelmű. Sok vírus képes úgynevezett „posztvírusos szindrómát” okozni, vagyis olyan egészségügyi problémákat, amelyek hónapokkal azt követően is fennmaradnak, hogy a fertőzést legyőzte a szervezet. Ezek gyulladás vagy más károsodás következményei, amik akkor fordulnak elő, amikor az immunrendszer legyőzi a fertőzést.

Bizonyíték van azonban arra, hogy a COVID-19 megbetegedés legalább néhány hosszú távon fennmaradó tünete közvetlenül magának a koronavírusnak tulajdonítható.