Ezek állhatnak az állandó éhségérzet hátterében

Mutatjuk, milyen okai lehetnek, ha folyton éhesnek érezzük magunkat, a folyamatos éhségérzet ugyanis figyelmeztető jel lehet: cukorbetegség, stressz, alváshiány, pajzsmirigy és a sor még folytatódik.

Mivel a szervezetünk számára az étel jelenti az energiaforrást, teljesen természetes, hogy ha egy ideig nem jutunk energiához, éhesnek érezzük magunkat. De ha a gyomrunk szinte folyamatosan korog, gyakran még evés után is, ha sóvárgunk az étel után, az tünet is lehet. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista sorra vette, milyen betegségekre, állapotokra utalhat, ha mindig éhesek vagyunk.

• Cukorbetegség. Testünk az ételben található cukrokat glükózzá alakítja, ami tulajdonképpen az üzemanyagunk. Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt az az érzésünk támad, hogy többet kell ennünk. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.
• Alacsony vércukorszint. Amikor nagyon alacsony szintre esik a glükóz, úgynevezett hipoglikémia következik be. Ez leginkább a cukorbetegeknél fordul elő, de más betegség is okozhatja, mint például a májgyulladás, a vesebetegségek, a hasnyálmirigy bizonyos daganatos megbetegedése, és a mellékvesét, valamint az agyalapi mirigyet érintő problémák. A hipoglikémiás sokkot átélő személy akár részegnek is tűnhet, és jellemző lehet rá a gyors, erős szívdobogás, a sápadtság, az izzadás, a reszketés, és hányinger vagy erős éhség is rátörhet.
• Alváshiány. Ha nem alszunk eleget vagy megfelelő minőségben, az hatással van az éhséget kontrolláló hormonok, főként a leptin termelődésére is. Ez azt jelenti, hogy a rosszul alvó, nem eleget alvó személyek nagyobb étvággyal számolhatnak és azzal, hogy lassabban fogják megtapasztalni a teltségérzetet. A további rossz hír, hogy jobban fognak vágyni a zsírosabb, magasabb kalóriatartalmú ételekre. Az alvásmegvonás további jele lehet a nappali fáradtság, a hangulat-ingadozás, az óvatlanság (és emiatt a több baleset) és a súlygyarapodás.
• Kezeletlen stressz. A tartós és nem feldolgozott stressz hatására nagy mennyiségű kortizol hormon termelődik, amely többek közt megnöveli az étvágyat. Sok ember azt tapasztalja stresszes időszakokban, hogy sóvárog a cukros vagy zsíros, esetleg mindkét típusú étel után. Lehetséges, hogy a szervezet így próbálja meg „lekapcsolni” az agynak azt a működését, amely a feszültséget okozza. 
• Étrend. Nem minden étel telít egyformán, a legjobb éhségcsillapítók leginkább a fehérjék, mint a sovány húsok, a halak, a tejtermékek, illetve a magas rosttartalmú ételek, mint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű pékáruk. Ugyancsak nagyon fontosak az diófélék és a növényi olajok (például a napraforgó olaj), amelyek csökkentik a koleszterinszintet és segítenek a jóllakottság érzés elérésében. Ugyanakkor például a fehér lisztből készült pékáruk, a feldolgozott húsfélék és a gyorsételek nem tartalmaznak annyi tápanyagot, amely elégséges lenne a szervezetnek, viszont főként az adalékanyagok miatt fogyasztásuk után hamar megéhezünk.
• Érdemes külön említést tenni a diétás üdítőkről, amelyekről sokan azt hiszik, hogy mivel nincs bennük cukor, segíthetnek a fogyásban. Holott az ilyen italokban található édesítőszerek azt üzenik az agynak, hogy számíthat az üzemanyagként szolgáló kalóriákra. Amikor azonban ezeket mégsem kapja meg, éhség „üzemmódra” kapcsol, arra bíztatva a testet, hogy ételből szerezze be a hiányzó kalóriákat. Vagyis paradox módon a cukormentes üdítők cukor utáni sóvárgáshoz és hízáshoz vezethetnek.
• Bizonyos gyógyszerek. Egyes gyógyszerek hatására többet ehetünk a szokásosnál. Ilyen lehet például az allergia esetén szedett antihisztaminok egy része, az SSRI típusú antidepresszánsok, a szteroidok, néhány cukorbetegeknek felírt gyógyszer és bizonyos antipszichotikumok. Ha valaki ezt tapasztalja, érdemes erről beszélnie a kezelő orvosával. 
• Pajzsmirigy problémák
• Ha a pajzsmirigy túlműködik, annak jele nem csak az izgatottság, a gyors pulzus, az erős izzadás lehet, de az állandó szomjúság és az éhségérzet is, amelyre jellemző, hogy jó étvágyú étkezés mellett is fogyhat a beteg. (Ellenben pajzsmirigy alulműködésnél normál étkezés mellett is hízhat.)
• Leptin rezisztencia. A leptin egy olyan hormon, ami információt ad a központi idegrendszernek a szervezet tápláltsági állapotáról. Összetett katabolikus hatással rendelkezik: csökkenti a táplálékfelvételt és a testsúlyt, növeli az anyagcserét. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni.

Nagyon gyakran azzal fordulnak orvoshoz a páciensek, hogy szinte mindig éhséget éreznek, esetleg már több kilót felszedtek, vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, akár olyan ritkább betegségek jeleit is keresve, mint a növekedési hormon hiány, a leptin rezisztencia, a prolaktin túltermelődés vagy a hipofízis elégtelenség – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán.

Ha megszületik a diagnózis és kiderül, pontosan milyen probléma állhat a tünetek mögött, dönthetünk a kezelésről. Azt azonban érdemes tudna a páciensnek, hogy az életmódváltás minden esetben része a kezelésnek. A testsúlycsökkentő étrend összeállításában dietetikus segíthet, az edzések felépítésében mozgásterapeuta adhat iránymutatást és optimális esetben az életmód orvossal együtt tudjuk kidolgozni azt a kezelési tervet, ami nem csak a túlsúlyt, de az esetleges alapbetegséget is kezeli.