Ezért lehet fáradt, ingerlékeny

A fény előretörése tavasszal megzavarja az ember hormonháztartását, és szervezet tápanyag-ellátottsága is hiányos. Ezek okozzák a tavaszi fáradtságot.

A hideg, szürke hónapok után kora tavasszal ébred a természet. Sokat süt a nap, jóval tovább van világos, zöldül körülöttünk minden, virágoznak a növények, a madarak hangos dallal keresik a párjukat, megkezdték a fészekrakást. Az emberek többsége viszont mintha még mindig a télben járna, fáradt és nyűgös, bágyadt, ingerlékeny, nem tudja felvenni a ritmust a körülöttünk pezsgő élettel.

Ez a tavaszi fáradtság, és teljesen természetes: szervezetünk a téli módról a tavaszira vált, miközben még tovább csökkenti amúgy is szűkös energiatartalékainkat.

Megterhelő átállás

Az okok egyrészt a hormonháztartásban, pontosabban a melatonin (úgynevezett alvási hormon) és a szerotonin (vagy boldogsághormon) szintjének szezonális ingadozásában rejlenek. Télen a hosszú sötét időszakok hatására előbbi szintje növekszik, egyre nagyobb az alvásigényünk. Ám ahogy tavasszal a fény lassan átveszi az uralmat, csökken a melatonin mennyisége, ezzel pedig felborul az alvás-ébrenlét bioritmusa.

A fény hatására mind több szerotonin termelődik, de jóval lassabban annál, mint ahogy a tavaszi zsongás megkívánná. Az átállást még inkább megnehezíti a nyári időszámítás bevezetése, ami még fokozottabb átállást kívánna a tavaszi fényviszonyokra. Az alacsony szerotoninszint depressziót, örömtelenséget okoz, karöltve a „ritmusváltáshoz” való alkalmazkodás amúgy is fárasztó folyamatával.

A hormonszint mellett az étrend is felelős: télen akaratlanul is a kalóriadús, zsírosabb ételeket kívánjuk, és kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. A vége pedig több-kevesebb hiány vitaminokból és ásványi anyagokból.

Tehetünk ellene

Mit lehet tenni a tavaszi fáradtság ellen? Egyrészt mozogni. A kocogás, séta, kerékpározás, kirándulás nemcsak felerősít egy kicsit, de növeli a stresszválaszban részt vevő anyagok termelését, illetve a jó közérzetet biztosító opiátok is felszabadulnak. Másrészt érdemes étkezési szokásainkon is változtatni, együnk naponta többször keveset, minél több zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket.

Igyunk minél többet, a folyadék segíti a salakanyagok ürülését, napi 1,5-2 liternyi víz, zöldség vagy gyümölcslé elfogyasztása javasolt. Sokat segíthet a reggeli váltózuhany is: kezdjük kellemes hőmérsékletű vízzel, majd hűtsük folyamatosan, és ezt ismételjük háromszor úgy, hogy hideg vízzel fejezzük be.