Ezért veszélyes a koszorúér meszesedése

Az úgynevezett érelmeszesedés a szív koszorúereit is érintheti, ami egyáltalán nem veszélytelen jelenség, ugyanis növeli többek közt a szívinfarktus és a stroke kockázatát. De hogyan lehet egy alapvetően hasznos anyag, a kalcium veszélyes is egyben, és vajon más anyag lerakódása is vezethet plakkok kialakulásához?

A kalcium egy nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely természetes módon van jelen a szervezetben, elég csak a csontokra és a fogakra gondolni. Ez az az anyag, ami egyrészt biztosítja a csontok szilárdságát, másrészt szerepet játszik az idegek és izmok ingerelhetőségében, az izomszövet összehúzódásában, sőt a véralvadás folyamatában. Vagyis feltétlenül szükségünk van rá. A kalcium azonban nem csak a csontokban és a fogakban található meg, hanem egy egészen kis hányada, kb. 1%-a a vérben kering – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyásza.

De vajon mi okozza a kalcium felhalmozódását az erek falában? Teljesen egzakt válasz még nem született a kérdésre, de kutatók szerint a szív artértiáiban az endothelsejtek károsodásakor szabadul fel, és további mechanizmusok következményeként lerakódik. Ezekből a lerakódásokból idővel „foltok” állnak össze, és kialakul a koszorúér meszesedés.

Mi a koszorúér meszesedés legnagyobb veszélye?

Ha a koszorúér elkezd meszesedni, az végső soron a plakkok kialakulását készítheti elő. A plakkok pedig megrepedve a véralvadási folyamatok beindulásával teljes elzáródást okozhatnak, aminek súlyos következménye lehet, ugyanis az érintett ér elzáródása az annak megfelelő szívizomterület teljes pusztulásához vezet, ezt nevezzük szívinfarktusnak.

Ugyanakkor az érelmeszesedés megnevezés némileg megtévesztő, hiszen a plakkok nem csak kalcium lerakódásokból állnak össze. A plakkok ugyanis főként zsírból és koleszterinből állnak össze, melyek hosszú évek, sőt gyakran évtizedek alatt halmozódnak fel, és akadályozzák a véráramlást, súlyosabb esetekben teljesen el is zárhatják a vér útját, az ismert következményekkel. Mégis azért születhetett meg az érelmeszedés kifejezés, mert a plakkok idővel megkeményednek, szó szerint elmeszesednek.

A tünetek gyakran már nagy bajt jeleznek

A koszorúér jellemzően idősebb korban „tud” elmeszesedni, bár a folyamat már a 20-as években elkezdődhet. Férfiaknál kissé korábban, nőknél valamivel később, nagy valószínűséggel azért, mert a menopauza végéig a kalcium lerakódásától is véd az ösztrogén hormon (ahogyan a szívbetegségek ellen is védőfaktort jelent).

Az érelmeszedés folyamata azért is veszélyes, mert nagyon sokáig nem érezhető, nem okoz tünetet. Sokszor azért fedezik fel, mert egy, már tünetekkel járó szív-érrendszeri betegség miatt fordul egy páciens orvoshoz, és a kivizsgálás során az erek állapotának is utánanéznek. Idővel azonban az érelmeszesedés talaján is kialakulhat olyan állapot, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni, ugyanis mellkasi fájdalom, szorító érzés, légszomj utalhat a problémára. Mivel ez már súlyos állapotok előszobája is lehet, ilyenkor feltétlenül szükséges a kardiológiai vizsgálat, hogy megelőzhető legyen például egy szívroham.

Ha valakinél nagyon súlyos, előrehaladott koszorúér-meszesedést diagnosztizálnak, akkor gyorsan kell cselekedni. Amennyiben a diagnosztizálási célból történő szívkatéterezés során derül fény az érelmeszesedés miatt kialakuló szűkületre, akkor azonnal ki lehet támasztani az eret egy fémből készül hálóval, az úgynevezett sztenttel. Ha nem ennyire súlyos a helyzet, akkor gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, amelynek célja a szív oxigénigényének mérséklése és/vagy az oxigénellátás javítása, összeségében a szívre háruló terhelés csökkentése. Mindezek mellett, és ideális esetben még jóval korábban fontos az életmódot is úgy alakítani, hogy minél inkább visszaszorítható legyen a plakkok kialakulása.

Hogyan lehet csökkenteni a kockázatot?

Jenei doktor arra hívja fel a figyelmet, hogy érelmeszesedés elleni leghatékonyabb védekezés az egészséges életmód kialakítása és fenntartása, valamint a már meglévő (kardiológiai és más jellegű) betegségek gondos kezelése. Előbbi célkitűzés miatt kiemelten hangsúlyos a megfelelő étrend, amely segít alacsonyan tartani, lejjebb vinni a rossz koleszterinszintet (LDL), vérzsírszintet (triglicerid), vércukorszintet, valamint a rendszeres mozgás, amely többek közt a fogyást is lehetővé teszi.

A túlsúly magával hozza a többi rizikófaktort is (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség) így a túlsúlyos pácienseknek a normál testsúly elérése a cél, melyben az orvos és a dietetikus hatékony segítséget tud nyújtani. A rendszeres orvosi ellenőrzésekkel, a pontos kezeléssel és a megfelelő életmóddal sokat lehet tenni a nyugati társadalmak egyik népbetegsége, az érelmeszesedés ellen.