Ezt tegye, ha megcsípi egy darázs vagy méh!

Méhvel, darázzsal senki nem találkozik szívesen, de elkerülni lehetetlen elkerülni őket. Bemutatunk néhány praktikát, amivel enyhíthetjük az esetleges csípés következményeit.

Kezdjük a "megelőzéssel", akár egy kis odafigyelés is sokat számít. Szabad téren ne hagyjunk fedetlenül italt, de legalábbis átlátszó pohárból igyunk, és mindig nézzünk bele, mielőtt a szánkhoz emeljük - bármikor megvan az esélye, hogy egy méh vagy darázs lakmározik belőle éppen. Kerti partikon a húst, húslével koszolt edényeket zárjuk el, mossuk el rögtön, mert mágnesként vonzzák a darazsakat. Ne kezdjünk el hadonászni, ha egy rovar mellettünk repül el, mert az kiváltja a védekező reakciót.

A kezelés során pedig először is próbáljuk megállapítani, hogy méh vagy darázs csípett-e meg. Előbbi fullánkja beleragad az ember bőrébe, és amikor az égető fájdalomra odacsapunk, rendszerint belső részeivel együtt megtaláljuk a csípés helyén.

Ezt azért fontos tisztázni, mert a méh mérge savas kémhatású, ezért lúgos folyadékkal érdemes kezelni. Például egy kis vízben feloldott szódabikarbónával. A darázs váladéka viszont savas, ezért savas oldattal lehet enyhíteni: citromlével, ecetes vízzel. Mindkét esetben segít, ha langyos, szappanos vízzel lemossuk a csípés környékét, és bekenjük lidokain vagy antihisztamin tartalmú kenőccsel. Ugyancsak mindkét esetben beválik a jeges borogatás is.

Normál körülmények között a csípés - pontosabban a szúrás - körül kialakuló piros duzzanat néhány nap alatt elmúlik - veszélyt akkor jelent, ha a csípés a szájban, garatban történt, mert az ott kialakuló duzzanat, elzárva a felső légutakat, légzési nehézséget okoz. De még egy "átlagos szúrás" esetében is figyelni kell a következményeket, az allergiás reakció jeleit. Erről lesz szó következő cikkünkben.