Gyermekük életével is játszanak a dohányosok

Dohányos apa károsodott ondósejtjei a gyerekbe is átörökíthetik a rákos hajlamot. Szinte felsorolni sem lehet a dohányzás káros hatásait.

Magyarországon a tüdőrákban szenvedő betegek 90-95 százaléka a dohányosok közül kerül ki, évente nyolcezren halnak meg e betegségben. Ez talán közismert, ám az már nem annyira, hogy a hasnyálmirigy, gyomor, nyelőcső, vese, gége, szájüreg, húgyhólyag rosszindulatú daganatai is összefüggésbe hozhatók a dohányzással. A füstölgőknél megnő a szívinfarktus és érszűkület gyakorisága, a lábat érintő vérellátási zavarok, ami több esetben amputációval végződik.

Nagyobb eséllyel alakulhatnak ki a gyomor gyulladásos megbetegedései, nyombél- és gyomorfekély, de a dohányzás elősegíti a zöldhályog és a tompalátás megjelenését. A cigaretta hatására csökken a légutak védekezőképessége, gyakoribbakká válnak a fertőzések, nagymértékben megnő több tüdőbetegség, asztma kialakulásának esélye.

Dohányzó nők esetében magasabb a koszorúér-betegségek és a stroke kockázata, és nagyobb az esély cukorbetegség kialakulására, mint a férfiaknál. Ráncos lesz a bőr, nő a méhnyakrák kockázata, egyes vizsgálatok szerint pedig erősebbek a menstruációs fájdalmak, korábban jelentkezik a menopauza, és a csontsűrűség ezzel járó csökkenése is fokozottabb. Nagyobb valószínűséggel jelenik meg méhen kívüli terhesség, vetélés, a magzat pedig súlyosan károsodhat.

Hirtelen bölcsőhalál, csökkent intellektuális képességek, légzési problémák. A cigarettában található anyagok az anyatejjel bejutva is károsítják a babát, a passzív dohányzásra kényszerített gyerekek pedig gyakran küzdenek asztmával. Férfiaknál csökken a spermiumszám, de a dohányzás impotencia okozója is lehet. Ami pedig a legszörnyűbb: a dohányzás károsította ondósejtek miatt a rákos hajlamot az apa átörökítheti gyermekébe.