Hagyjon csokit holnapra is!

Mikulás után, karácsony előtt mi is lehetne égetőbb kérdés, mint a csokoládé? A válasz egyértelmű, ha a mérleget kérdezzük, de vannak más szempontok is. Ezeket mutatjuk.

Ha fogyókúra szempontjából nézzük, gyakorlatilag minden "káros", főleg egy tábla csoki. Ha viszont egészségünk szempontjából gondolkodunk nagy vonalakban: mindenből egy kicsi inkább használ, mint árt. És igen, igaz ez a csokoládéra is, pláne, ha a keserű változatról van szó. Sok mindent elmond, hogy a XIX. században a kakaóból készült termékeket még patikákban árulták...

Rövidtávon kedélyjavító és élénkítő hatása van: a vércukor szintjének emelésével nő az agyban termelődő szerotonin mértéke is. Ez okozza a boldogság, elégedettség érzését, és télen a fényhiány miatt bizony deficitünk van. A gyorsan jött öröm viszont gyorsan el is múlik, a sok csokitól pedig maradnak a kilók.

A közvélekedéssel ellentétben a csoki és a pattanások megjelenése között semmiféle tudományosan bizonyítható összefüggés nincs, vagyis a bőrünket közvetlenül nem veszélyezteti. Az viszont igaz, hogy a kellemetlen kinövéseket elősegíti a zsíros, cukorban gazdag étrend, a tejcsokoládék pedig átlag 50 százalékban tartalmaznak cukrot, 35 százalékban pedig zsírt. Kalóriaértékben az étcsoki sem sokkal különb, ám esetükben más a cukor-zsír arány.

A fogakat sem károsítja, ha az ember odafigyel a szájhigiéniára, és rendszeresen eltávolítja a fogszuvasodást okozó szénhidrátokat. A kakaó viszont a benne lévő flavonoidok miatt enyhe vérnyomáscsökkentő hatással bír, és véd a szív- és érrendszeri megbetegedésektől. Logikusan a "keserű" csokinak van a legmagasabb kakaótartalma, bár ez az adat már a csomagoláson is megtalálható.

Összességében tehát azt mondhatjuk, egyen nyugodtan csokit, de mértékkel. És figyeljen egy "aránypárra": minél magasabb a csoki kakaótartalma, annál több benne a zsír, és minél kevesebb benne a kakaó, annál több a cukor...