Hét serdülőből egy mentális betegségben szenved

Az UNICEF legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy rengeteg gyerek és fiatal él diagnosztizált mentális zavarral, ezek többsége depresszióhoz és szorongáshoz köthető.

Az UNICEF napokban bemutatott, legfrissebb jelentése szerint a gyermekek és fiatalok közül már a COVID–19 járvány előtt is aggasztóan sokan cipelték a mentális betegségek súlyos terhét, sokszor anélkül, hogy valós segítséget kaptak volna. A pandémia pedig odáig súlyosbította a helyzetet, hogy mára egy egész generáció lelki egészsége került veszélybe.

Becslések szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizált mentális zavarral. Öngyilkosságot kevesebb, mint 11 percenként követ el valaki a korcsoportból, vagyis évente közel 46 000 kamasz hal meg így. A tanulmányban megjelent legfontosabb adatok a teljesség igénye nélkül:

• Globális becslések szerint a 10-19 éves serdülők több mint 13 százaléka él diagnosztizált mentális zavarral, Európában ez az arány 16, Magyarországon 11 százalék.
• A diagnosztizált mentális zavarok mintegy 40 százaléka szorongáshoz és depresszióhoz köthető globálisan, Európában az arány 55 százalékos. Gyakran előfordul még figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar, magatartászavar, értelmi fogyatékosság, bipoláris zavar, evészavar, autizmus, skizofrénia és más személyiségzavarok.
• Globálisan a negyedik, Európában pedig a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság a 15-19 évesek körében, a közúti balesetek után. Több mint kétszer annyi fiú követ el öngyilkosságot, mint lány. Kontinensünkön a 10-19 éves korosztályban csaknem 1200-an vetnek véget az életüknek minden évben, vagyis naponta 3 fiatal hal meg így.
• Az UNICEF Változó gyermekkor projekt (Changing Childhood Project) című, 21 országban végzett kutatása szerint 2021-ben a 15-24 évesek átlagosan 19 százaléka (vagyis 5-ből 1) mondta azt, hogy gyakran érzi magát depressziósnak, vagy számolt be általános motivációhiányról.
• Világszerte 7-ből legalább 1 gyermeket érintettek a pandémia miatti lezárások és több mint 1,6 milliárd gyermek maradt ki időszakosan vagy tartósan az oktatásból. A napi rutin, az oktatás, a kikapcsolódás hiánya, illetve az aggodalom szeretteik egészségéért és a család anyagi biztonságáért sok fiatalra volt negatív hatással: gyakran számoltak be arról, hogy félnek, dühösek vagy aggódnak a jövőjük miatt.