Igaz vagy hamis? Tények és tévhitek az aranyérről

Sokan küzdenek aranyérrel, mégis kevés szó esik róla, nyilván mert minden szempontból érzékeny területet érint. Ám pont ezért sok a tévhit körülötte, most rendet teszünk.

Az aranyér egy érköteg a végbél nyálkahártyája alatt, szervezetünk egyik legérzékenyebb területén. Szerepe a szabályos végbélműködés, a széklettartás és a megfelelő ürítési mechanizmus biztosítása, baj akkor van vele, amikor az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul. Ez az aranyeres betegség a maga kellemetlen tüneteivel: vérzés, viszketés, fájdalom, váladékozás.

Az aranyér név eredetének egyik magyarázata szerint a kellemetlen "helyszín" a beteg annyira rejtegeti betegsége titkát, mint az aranyát. Ha pedig valamiről kevés szó esik, törvényszerűen kezdenek róla hamis infromációk terjengeni. Alábbiakban ezeket szedte pontokba Dr. Tihanyi Balázs, a Trombózisközpont sebésze.

• A hideg felületen való ücsörgés aranyeret okozhat – nem igaz. Nem a felület hőmérsékletének, hanem maga a hosszas ülés segíti kialakulását.
• Csak idősebbeket érint – nem igaz.
• Kizárólag műtéttel gyógyítható – részben igaz. Az aranyeres csomóknak több stádiumuk van, és csak súlyosabb esetben van szükség műtétre. Más esetben igen hatékony gyógyszerek, kenőcsök, kúpok állnak rendelkezésre, amelyek csökkentik a gyulladást, a fájdalmat és összehúzzák az ereket.
• Terhesség alatt könnyebben kialakul – igaz. A növekvő méh és a magzat növeli a hasüregi nyomást, a környező vénákra nehezedő terhelés megnő, így a végbél környékén pangás alakul ki.
• A WC-papíron látható vér figyelmeztető jel – igaz. A gyulladásban lévő aranyeres csomók gyakran véreznek.
• Aranyeres beteg kerülje a mozgást – hamis. Sőt, a rendszeres, könnyed testmozgás nemcsak a megelőzésben, de a kezelésében is fontos szerepet kap. A súlyemelés és a hasprés természetesen kerülendő, mert növeli a hasűri nyomást.