Így ápolja a kéz száraz, cserepes bőrét

A hideg, szeles időben sokan küzdenek a kezük kiszáradt, repedezett bőrével, amellyel kapcsolatban nem mindegy, mit és hogyan alkalmazunk.

A tél és a hideg, szeles idő, valamint a benti levegő valódi kockázatot jelent a bőrnek, ezen belül is a kezeknek. Ilyenkor ugyanis a külső és a belső levegő is szárazabb, különösen a fűtés miatt. Az sem segít a bőr állapotán, hogy a fertőzések elkerülése miatt gyakrabban mosunk kezet, hiszen ilyenkor minden alkalommal leoldódik a bőrön lévő természetes védőréteg. Sokaknak mindez olyannyira megviseli a kezét, hogy az kiszárad, berepedezik és akár vérzik is – mondja dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyásza, klinikai onkológus.

Mindezek elkerülése vagy kezelése végett meg kell erősíteni a bőr barrier- vagyis gátfunkcióját. A barrier fő feladata a víz- és lipidtartalom szabályozása. Az áteresztőképességet szabályozó barrier meggátolja, hogy kórokozók, kémiai anyagok jussanak a hámba. Ezen kívül minimálisra csökkenti a hámon keresztüli víz- és elektrolit vesztést és így megóvja a szervezetet a kiszáradástól. Tehát ha ez a funkció gyengül, nagy eséllyel alakul ki a bőrszárazság.

Nem elég csak külsőleg hidratálni

A külső és belső hidratálás különösen fontos ezekben a hónapokban. Akkor is innunk kell, ha nem vagyunk szomjasak, és a hidratáló kézkrémeket is érdemes rendszeresen használni, megelőzésképpen. Ez pedig nem csupán napi egy krémezést jelent, inkább öt-hat alkalmat. Ehhez jó trükk, ha mindenhol tartunk kézkrémet: nagy dobozzal a fürdőszobában, kisebb tubusokkal a táskánkban, az íróasztalunkon és a konyhában is. Fontos, hogy a krémezés során a körömbőrt és magát a körmöt is bekenjük, hiszen ezek ugyancsak ki tudnak száradni. Persze nehéz elboldogulni a hatalmas kézkrém választékban, de a bőrgyógyász szerint két fő összetevő van, amely igazán fontos.

Az emollientek olyan anyagok, amelyek miatt kenhetőbbé válik a krém, és amelyek puhítják, nyugtatják a bőrt. Ezek az anyagok rövidtávon hatnak: javítják a bőr állapotát közvetlenül az alkalmazás után. Sok emollientnek elzáró és vízmegkötő tulajdonsága is van, vagyis hidratálnak is egyben. Ide tartoznak például az olyan összetevők, mint a lanolin, a jojoba olaj, az isopropyl palmitate, ami egy pálmaolajból előállított bőrpuhító vagy a squalene, ami egy, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható természetes olaj.

A másik fontos anyagtípus a vízmegkötők csoportja, amely a bőr környezetéből köti meg a vizet, így hidratál. Ilyen összetevők például a glicerin, a hialuronsav, a sorbitol, a tejsav vagy a karbamid.

Télen ajánlatos zsírosabb, gazdagabb kézkrémeket választani, amelyek akár kakaó- vagy sheavajat, méhviaszt tartalmaznak. Az is hatékony segítség, ha az esti krémezés után vékony cérnakesztyűt húzunk egész éjszakára. 

Pikkelysömör, ekcéma is okozhat ilyen tünetet

Akik különösen érzékeny bőrűek és télen szenvednek a kiszáradt, cserepes kezük miatt, azoknak olyan apróságokra is érdemes figyelniük, mint a szappanválasztás. Ajánlatosabb ugyanis kíméletesebb, természetes készítményeket választani és forró helyett langyos vízzel kezet mosni, amit rögtön hidratálás követ. Akinek nem muszáj, ne használjon alkoholos kézfertőtlenítőt. A kinti kesztyűviselés mellett az otthoni párásító készülékeken is érdemes elgondolkodni, különösen, ha száraz, hámló, viszkető a bőr.

Ugyanakkor komolyan kell venni, ha a tünetek nem enyhülnek, esetleg romlanak, más testtájon is jelentkeznek, hiszen akár ekcéma, pikkelysömör, vagy valamiféle gyulladás is állhat a háttérben.  Ez utóbbiakat természetesen kezelni kell, ami csak pontos diagnózis esetén lehet hatékony. Ha mégis kiderül, hogy „csak” fokozott érzékenységről, dehidrációról van szó, a szakorvos akkor is segíthet a személyre szabottan legoptimálisabb készítmények megtalálásában.